Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-08-17 [1078]

Es ezeken a sajtókonferenciákon nem olyan kérdések hangzanak el, amelyekre az elnök felelni szeretne, hanem ellenkezőleg, legtöbbször a legkényesebb és a közvéleményt leginkább érdeklő hjl- és külpolitikai kérdésekről kell nyilatkoznia. És ez igy van nemcsak az Egyesült Államokban, de mindenütt, ahol demokrácia van. E néhány szóval jellemeztem is, hogy mi a különbség egy népidemokratikus kormány elnök és egy demokratikus ország elnökének vagy miniszterelnökének sajtókonferenciája között. Az egyiken jelen van az ellenzéki és a nemzetközi sajtó is. á másikon csak a kormánylapok vannak jelen, minthogy a lakosság többségét képviselő ellenzéknek nem lehet a diktatúrában lapja és tudósitója. Az egyiken szabadon és nyíltan beszélnek a legkényesebb kérdésekről is, a másikon olyan kérdések hangzanak csak el, amelyekr i a miniszterelnök válaszolni szeretne. Az egyik a demokrácia megnyilatkozási formája, a másik a közvéleménytől reszkető diktatúra ravasz propagandája. Ilyesfajta sajtókonferencia volt Hegedűs miniszter elnök sajtóértekezlete is, A kérdésekben benne volt a felelet. C3ak a forma változott, a tartalom ug/ anaz maradt. Persze ahol nincs szabadság, ott nem tudnak semmiről sem ugy szólni, hogy lépre ne/menjenek. Hegedűssel is ez történt. Egy kérdésre válaszolva megemlítette például , hogy a kulákság ötven százalékát rehabilitálták. Ha a sajtókonferencia nemcsak formájában, de tartalmában is demokratikus lett volna, logikus a következő kérdés : miért csak a kulókság ötven százalékát és milyen lista és milyen szeripontok alapján és ogj általán kit tartanak kuláknak abban az országban, ahol nincs módos parasztság, ahol mindenki szegény, legfeljebb a nyoészkedő pártemberek nem. Egy másik kérdésre bejelentette a miniszterelnök, hogy a turistaforgalom fejlesztése érdekében a nyugati valuták átváltási árfolyamát a kétszeresére emelték. De azt már elhallgatta, és senki sem merte szavát enni, hogy ez még igy is csak a fele a valóságos értéknek. És elhallgatta, hogy miért folytat a kormány ilyen uzsora valutapolitikát, Es micsoda külkereskedelem az, ahol mesterségesen próbálják szabályozni és osökkenteni az idegen valuta reális értékét? És ha már külkereskedelmi problémáról van sz8, hallottuk, hogy o magyar államnak rövidlejáratú adósságai vannak, amelyek súlyos tehertételt jelentenek. Csak zárójelben mondjuk, hogy ez a külföld bizalmatlanságának jele. Ugyanakkor a miniszterelnök bejelentette, hogy a magyar állam tőkét hitelez délamerikai és közelkeloti országoknak. Logikus a kérdés, miért nem fizetjük meg nagy adósságainkat előbb és csak azután játsszuk a hitelezőt? Mondjuk ki a feleletet is. Azért, mert a népi demokráciák, igy Magyarország is, finanszírozzák a közelkeleti és délamerikai szovjet expanziós törekvéseket. De mindezt csak jellemzésül emiitettem, példákkal illusztrálva, hogy még ezen a megrendezett ál-sajtókonferencián is. mennyire mellébeszélt a minisztertanács elnöke. El kell ismernünk, hogy neipínindonnapi ügyességgel térnek ki a pozíciójukat átmenteni iparkodó sztálinisták a problémák valSságos megoldása elől.