Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-08-07 [1078]

A hírmagyarázó közölte, hogy az amerikai kongresz­szus hat tagja levelet intézett Hrusccovhoz,a szovjet párt ve­zetőjéhez. A levél a katyai tragédiával foglalkozik. A rádió­hallgatók bizonyára még jól emlékeznek a katyni borzalmakra. Katyn mellett 1 , ooo lengyel katonatiszt holttestére bukkantak, akiket meggyilkoltak* A világközvélemény egyideig bizonytalan­ságban volt afelől, hogy a történelem két legvéresebb diktatú­rája , a nemzeti azocíalisxa és a bolsevista közül melyik fele­lős a tcmeggyilkoesógért. Az Egyesült Államok kongresszusa vé­gül vizsgálóbizottságot küldött ki a tényállás megállapítására. A vizsgálóbizottság alaposan dolgozott. Munkája eredményét hét­kötetes beszámoló és két külön jelentés tartalmazza. A vizsgá­lat a/íényéllás minden mozzanatának figyelembe vétele, a tanuk sokaságának meghallgatása után arra a minden kétséget kizáró, minden bizonytalanságot megszüntető megállapitásra jutott,hogy a 14 ooo lengyel katonát Katyn-ban 194o-ben gyilkolták halómra és a tömeggyilkosság a szovjet államvédelmi szervek müve volt. A katyni tömeggyilkosságra,valamint 11 ooo további lengyel ka­tonának szovjet területen történt meggyilkolására Sztálin ur al­ma alatt, nyilván Sztálin tudomása mellett, sőt Sztálin paran­csára került sor. Sztálin bűneinek feltárása februárban koadődött meg. A Kreml mostani urai utólagosan me gbé>/egezték Satálin nem egy bűncselekményét és több eeetben elrendelte:-: a jóvátételt. Sztálin külpolitikai vonatkozású bűneiről nem beszéltek. Ezzel a hallgatással foglalkozik az amerika;,. kongresszus hot tagjának levele, amelynek szövegét most hozták ayilvárrósságra az Egye­sült Államokban. A hat képviselő felszólítja Krus csovot, ismerje el nyilvánosan, hogy a tömeggyilko5fc*ág, amelynek több mint 14 ooo lengyel 'ratonatiszt esett áldozó tul, ; szovjet titkosro időrsóg bűne volt. Az amerikai képviselek a levélben utalnak arra, hogy Hruscsov a katyni mészárlást nea emiitette Sztálin bűnei sorá­ban* Remélik, hógy Hruscsov nem titkolja el többé a szovjet nép előtt az igazságot. A hírmagyarázó azután megjegyezte, hogy o kérdés je-» lentőségé túljutott ezen az egy eseten. Felmerül a súlyos kér­dés, nogy a szovjet vezetők fontosnak tartották Sztálin belpo­litikai módszereinek utólagos elítélését, hangoztatták, hogy mindig helytelenítették 3 Sztálini rémuralmat és hogy belpoli­tikai vonatkozásban szakítanak a sztálini múlttal. Miért nem került sor azonban a sztálini külpoliiikai módszerekkel kapcso­latban is ho sonló állásfoglalásra ? A katyni vérengzés Sztálin külpolitikájának szerves része voifc. üsérves része volt ennek a politikának a Hitlerekkel kötött egyezmény, amely lehetővé tette Hitler számára a a . , dik világháború elindítását. E kül­politika szerve része volt a bálái államok megrohanása és beke­belezése, továbbá az 1948 évi prágai kommunista államcsínyj vagy a rab országok kommunisták által történt leigá^ása^ mint Magyarország leigázása, Rákosi és Gero rezsimjének ráeroszako­lása a magyarságra a szovjet szuronyok révén, a magyar nép túlnyomó többségének kommunistaellenes szabad döntősének semmi-

Next

/
Thumbnails
Contents