Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-07-26 [1078]

Tudjuk,- mondta Bálint gazda hirmagy,arázó a hallgatóknak már a könyökén jön ki a Rákosi-Gerő őrségváltással kapcsolatos minden fontoskodó beszéd. Egy hét elég idő arra, hogy a rossz hir eljusson mindenhová* Gerő fontoskodó Ígéreteit mégis ismét vizsgálat tárgyává kell tenni, mert közben Lengyelországban is elhangzottak bizonyos bejelentések, amelyeket érdemes összehasonlítani azokkal az Ígéretekkel, amelyekot az uj magyarországi főfulelős a magyar parasztságnak tett. Az első,ami felett érdemes gondolkodni az a bejelentés, hogy, mint Gerő mondta, továbbra is változatlanul töretlenül visszük a mezőgazdaság szocialista átalakítását a legszigorúbb önkéntesség betartásával, de nem passzív módon. Az utolsó szóbői kicsendül a fenyegetőzés* Aki ismeri Gerőt, - sajnos, én nagyon jól ismerem - az tudja, hogyan kell érteni, ha Gerő aktiv érveléssel fenyegetőzik* Meg kell itt említeni, hogy Ochab a lengyel párt központi bizottságának első titkára egyáltalában nem fenyegetőzött, hanem a szó szoros értelemben megtiltotta, hogy a gazdákat zaklassák a kolhozokba való belépés miatt, b másik különös Ígéret : pártunk támogatni kivonja az egyéni parasztgazdaságokat, még pedig olyan formában igyekszünk ezt elérni, hogy termelési tart aló kaikká t jobban kihasználják. Gazdatársaim valószínűleg nem értik félre, hogy mit jelent ez a bejelentés, amit ebként a Központi Vezetőség márciusi határozata is hangoztatott, lehet, hogy akad olyan gazda, ha hitelt lehet adni a Kossuth-rádiónak, aki felállt és megköszönte Gerő ne k, hogy a p^t méltóztatik kiforgatni az egyéni gazdákat utolsó tartalákaikből is. Ezt a bejelentést ugyanis másképpen nem lehet értelmezni. Mi az, hog? a párt igyekszik elérni a termelési tartalékok fokozottabb kihasználását ? Hol vannak az egyéni gazdáknak 1956-ban még tartalékaik ? *zt hiszi talán Gerő, hogy az egyéni gazdáknak elásott kincseik vannak ? Azt még Gerő is jól tudhatja, hogy Rákosinak majdnem tizéves parasztgyilkos működése után megtakarított pénze nincs a gazdának, de akad még néhány haszonállat az istállóban, vagy talán néhány süldő az ólban, lehet, hogy bántja Gerő szemét az is, hogy akad még valamelyik gazdánál fogatos vetőgép, v ^gy más mezőgazdasági felszerelés, amelyet a kolhozokban jól lőhetne felhasználni. Az uj diktátor tehát az emiitett bejelentéssel nyilvánvalóan csak ezekre a tartalékokra gondolhatott. Fel kell készülni olyan harcra, ametyben a kommunista kormány ráveti magát az utolsó tartalékokra, az eddig valahogy megmentett haszonállatokra, gazdasági felszerelésre, hogy az egyéni $ zdákat mindenükből kiforgatva a kolhczositási politika prédájává tegye. Meg kell itt említenünk, hogy Lengyelországban most jelentették be, hogy a kuláknak minősített gazdák esetében is csökkentik a hőszolgáltatási terheket. Gerő Ernő pedig ugyanakkor Magyarországon a parasztság utolsó tartalékait veszi colba,