Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-07-11 [1077]

4 június 28"©-Í véres fölkelés kérdésessé tette azt a prob--^^^ lé mát. amelyet Varsó bátran 9 Budapest kelletlenül ? Prága zavaródottan, Tirana pedig negativ' értelemben oldott meg

0 Mit tesz majd a Kreol? Mit tesz mai ét Hrusosov? Ma már világos, hogy a " kollektív * vezetőség véleménye megoszlik a sztálintalanitas kérdésében

c Az egyik irányzat f amelynek Kaganovies és Molotov a megtestesítője, s Szuszlov & támogatója

t fél annak az ellentmondást nem tÜrc befolyásnak enyhítésétől; amelyet Oroszország a sztálini időkben gyakorolt lakájaira. Veszélyesnek tartják a gondolkozás jogának visszaáll!, tását, az önálló cselekvés jogát, amely - szerintük - mind több és tea más követelést von maga után., Idézetük szerint az a kommunista világ f amelyet a vasfegyelem tart összo. többet nyom a nemzetközi küzdőtéren és jobban be tudja tölteni a.ka 3zerepét a gazdasági versengésben,' 4 poznani felkelésről egybehangzóan azt mondják: " Más körülmények között nem törhettek volna ki a véres incidensek. Ha a lengyelek fellázadtak; ez azért van, mert Hruscsov rossz politikát folytat

0i<)

n A másik irányzatot Mikojan ás a jelek szerint a nagy technokrata miniszterek - Szaburov és ler/m&ik - testesitik meg. Ennek az irányzatnak az a oélja, hogy adjanak még nagyobb cselekvési szabad, sdgot a komaunizált országoknak és a nemzeti kommunista pártoknak, adjanak nekik jogot még arra is, hogy bizonyos mértékben bírálhassák Moszkva politikáját. Szerintük a nagyobb rugalmasság , R viszonylagos elkülönülés a Szovjetuniótól - végeredményben a szovjet politikai oéljait szolgálná és meggyorsítaná a kapitalista országok bukását. " 4 gazdasági versengésben - mondják - szükségünk van a Nyu gat tapasztalataira, hogy saját területén tudjuk legyőzni a Hyugato t. «* kemény esztálinimódszarek borzalmat keltettek*, mi kellemes, megértő" és vonzó kommunizmust javasolunk, amely az egykori doktrinálfa merevségnél sokkal alkalmasabb a népfrontok kialakulásának meggyorsítására. _ *i liberalizálás magától értetődően nem jelent szabadságot, nem jelent sem politikai, sem szakszervezeti, sem sajtó, sem oktatási szabadságot. " Hrusosov , a fáradhatatlan manőverező e két ellentétes irányzat között hol szívélyes, hol kemény* hol meghatott, hol cinikus*. 1955 májusában tökélotesen kompromittálta magát a « kemény kezüek

M

előt azzal* hogy elsőrendű szerepet játszott a^kibékülé st célzó erőfeszítésekben. Tudomásunk szerint a Kominform feloszlatásának napján Mnlatov oldalára állt, ellenszavazatot adott le, s igy először csatlakozott a kisebbséghez. Helyesli és támogatja a liberalizálás bizonyos formáját, azt, amelyet kifizetődőnek tart és nem törődik az elmélettel. Hrusosov mellett Bulganyin is ügyesem lavirozik, és végül a háttérben két árnyék, mint két gép fogja fel az egyik és másik irányzat híveinek tévedéseit és hibáit: Malenkov és Zsukov , /

—

Ti tóval való a Ugy tűnik, hogy Mikojan irányzata érvényesül. Molotov el.távolítása külügyminisztérium éléről, Kaganovics elmozdítása a munkaés bérkérdésekkel foglalkozó ál"> «CJÍ bizottságból, Titr> marsall ünnep-