Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-07-11 [1077]

A kommunista rezsim az egyházi hivatalnokokat megtűri, de a vallás osj belső erőket felszabadító lelki atyát a kommunisták sohase a tudjak elviselni. Az esetek hőst.-zu sorát mondhatnia 2l

e Elegendő, ho egyetlen tanulságos esetet ragadok ki annál is inkább,mert erről az esetről aligha esik odahaza-említés. Beszámolok arról,hogy a váci püspökkel hogyan bánt el a népi uralom, Ezt a^főpspot senki sem vádolhatta hangos közéleti tevékenységgel, ellenállassal. Maga a rendszer sem gondolt soha arra, hogy pert inditson ellene, Egy ház megyéje t erületéről/kégis eltávolították s nem engedik meg, hogy a pápától nyert apostoli megbízatását gyakorolhassa. Mi:,' teszi őt annyira méltatlanná , hogy jogos kinevezését oz otthoni urak-, gyszerüen semmibe veszik? Ismerni kell ezt a főpásztort és akkor jól beleláthatunk oz elvtársak kártyáiba. Nem titok, mindenki tudja,hogy a váci püspök korábban évtizedeken keresztül nevelte, irányította az egri kispapokat

e Más szóval/íz a férfiú ismerte a magyar papság belső világát, ismerte törekvéseiket és vágyaikat. Különösen alkalmas volt tehet arra, hogy nagy egyházmegyéjének lelkipászt órait nehéz felidsbuk teljesítésében iranyitsa, erősítse

5

,buzdítsa, A háború után bizal >as körben töobször is kinyilvániuotto o püspök,hogy e viszonyok rendeződése után egyetlen nagy feladatot lát maga előtt: hatalmas egyhfeiogyéjének 'hlvei között az .óltári"szentség tiszteletét és a gyakori szent áldozást akarja előmozdítani* Meggyőződött arról- mondotta hogy forradalmak után a lelki veszélyei elhárítására ezzel lőhet a legtöbbet tenni. Elhat ár oz ás át az a/özentpáli elgondolás bstottg át, ho ?y az embereket Krisztus igaz és közvetlen barátjává kell nevelni. Természetesen nem feledkezett meg ő a népek apostolának másik igényéről, a lelki függetlenségről sem. Tudta jól, önmagáról,hoey csak lelki célokra fog törekedni, ezért nem nyugodott bele abba, hogy egyházmegyéjének irányi- • tásába a pártuégbizottak is beleszóljanak, Ennyi gerincesség azonban Rákosi számára már elvis 1bétetlen volt. Világoson láthatjuk tehát, ho-ey a népi rendszer nem a pepok közéleti munkásságáért har gszik elsősorban. Nyugtalansággal szemléli már azt is, ha valaki igazi apostoli szellemtől áthatva vallásoson igyekszik megőrizni a hiv<-k keresztény érzületét. Ebből hivő kereszténynek,főleg komoly papnak engedni soha nem szabad, Adott alkalmakkor mindenki no k,hi vőnek és papuok egyaránt elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy oda merje mondani az igazat« Megértés az egyhiz és ->z állom között mind-jddig nem lehet, amig Rákosi ás becstelen társai sz egyházi ügyekbe való beleszólásról véglegesen ' - és tökéletesen le nem mondanak.