Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-20 [1077]

Be.-ezctőben ezt állit ja, hogy Sztálinra nagy hatással volt az a mód, a hegye a ö ifclér kiirtotta ez ellenzéket 1934 június 30,-jának hírhedt éjszakáján, Azután megjegyzi, hogy Sztálin személyesen vezetve a Kirov meggyilkolásával kapcsolatos nyomozást, "minden m°don igyekezett megakadályozni Jagodát /a GPU akkori főnökét/, hogy kihallgassa a gyilkost és bűntársait". Majd igy folytatja: "Már a nyomozás elején fölmerült a gyanú, hogy Nyikolajev bűnét a leningrádi GPU közvetlen büntársi bűnrészessé- * gévol követte olt Mindamellett seramiféle erőfeszítést sem tettek, hogy tisztázzák ez ügyet. Sztálin nem adott parancsot arra, hogy szigorúan kivallassák a leningrádi GPU-t, amely két hónappal ez­előtt szabad ^engedte ezt az embert, akinél revolvert te láít« k. A GPU legmagasabb vezetői közül 12-t, beleértve Mjedvjed főnököt is> .rnyagság miatt le tart ózta tták és 2-10 évig t erjedő börtönre Ítél­ték, de csak a forma kedvéért, Mjedvjodet h?.rom évre itéltétc. Ez 1935 tavaszán történt. Körülbelül két évvel később láttam Mjedvjedet Moszkvában teljesen szabadon: őt és helyettcsét, Zaporozsjevet, Sztá­lin büntetésük kitöltése előtt szabadonengedte." /Le hets eges, hogy Kriviekij látta őkef 1937 körül, de ffla már az a helyzet, hogy mint Hruscsov beszámolójában elárultof ezeket e leningrádi csellistákat 1937-ben kivégezték, "Feltehető r teszi hozzá Hruscsov -, ezért vé­gezték ki őket, hogy eltüntessék azokat a nyomokat, amelyük Kirov meggyilkolásának szervezőihez vezethettek volna 1 ',/ Krivickij még azt is írja, hogy a GpU köreibon igyekeztek nem beszélni a Kirov-ügyről i "Egy nap közvetlenül fel­vetettem a kérdést Szluckijnak, a GPU külföldi osztálya vezetőjének. Megkérdeztem, véleménye szerint a leningrádi titkosrendőrség benne volt-e Kirov meggyilkolásában. Azt felelte* #cz a história oly ti­tokzatos, hogy általában jobb, ha nem üti bele az ember °z orrát. Csak azt tanácsolhatom önnek, hogy a lőhető legkevesebbet foglal­kozzék vele'"« Krivickij befejezésül megállapítja, hogy a Kirov ­ügy éppen olyan hasznos -/olt Sztálinnak, mint a Reichstag felgyúj­tása üitl-rnokí "A két Gsemény a terror megújulásénak kezdetét je­lentette. De könnyebb megoldani azt a problémát, hogy ki ölte meg Kirovót, mint megfelelni arra a kérdésre: »ki gyújtotta fel á Reichs­togot?' Vitath r tatlan mindenesetre az, hogy ez a gyilkosság lehe­tőséget adott Sztálinnak arra, arait sunyira kívánt: elfogadtatni a bolsevivókkal a halálos Ítéletet." > —*

Next

/
Thumbnails
Contents