Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július
1956-06-26 [1077]
Szerintem nagyon valószínűtlen, hogy az orosz nép életének gyors •átalakításai: végre lehetett volna naj tani széles körű, állati, tartós terror nélkül. ;l Mindez tökéletesein igaz. Nem lehet iparosítani tőke nélkül. Olyan országban, amelynek nincs tőkéje és különben is igen alacsony az életszínvonala, tőkét csak ugy lehet teremteni, ha kiveszik a kenyeret az emberek szájából. Az emberek pedig csak a terror hatására engedik ezt meg. Röviden tehát terror nélkül, vagyis Sztálin nélkül Ctoszorszag gazdasági átalakítása nem történhetett volna meg, vagy sokkal lassabban valósult volna meg, Mindaz igaz, de egyáltalán nem függ össze Hruscsov jelentésével, druscsov'egyáltalán nam mondia szt, hogy azt a ''irtózatos feladatot" - az iparosítást, vagy helyesebben Oroszország gazdasági átalakítását - terror nélSül végre lehetett volna hajtani. Sőt, kifejezetten helyesli a terror sz.rapét a párt és az iparosítás szolgálatában. "Emlékeznünk kell arra, hogy; a párt kxény harcot folytatott a trockisták, a jobboldali elhajlók és a burzsoá nacionalisták ellen. Ezt az ideológiai harcot a párt sikerrel vivta meg, a harc folyamán megerősödött. Ebben Sztálinnak pozitív szar epe volt. A harc hosszú és nezéz volt, de szükséges volt." Eltekintve a történelemnek attól a meghamisításától, vagy attól a tévedéstől, hogy Hruscsov, Trockijt és a trockistáknt az iparosítás ellenségeinek tünteti fel, nyilvánvalóan az a törekvése, hogy megóvja minden bírálattól, vagy Ítélettől azt a terrort, amelyet a párt védelmében vagy az iparosítás végrehajtása, érdoké* ben alkalmnztakt Hruscsov szamára ez a terror szent* S ez érthető is. Elsősorban azárt, mert elsőnek Lenin alkalmazta ezt a terrort, áásoc:sorban azárt, mert Hruscsov és társai enn-k a terrornak és következményeinek örökösei és haszonélvezői. milyen terror miatt bélyegéi meg Hruscsov Sztálin a történelem és az emberiség Ítélőszéke előtt íjfc iatt Q terror miatt, amelyet Sztálin féltékenyseggből, bosszúból, vagy szadizr musból a párt tagjaival szembon alkalmazott, Kétféle terror volt tehát, &gy közhasznú s egy Sztálin személyes ízlése szerint való. Hruscsov helyesli az alsót, megveti és megbélyegzi a másikat. A megkülönböztetés nem mincig könnyű, ce nyilvánvaló, hogy Sztálinnak .azok a büjtettei, amelyeket Hruscsov megbélyegez, minc a terror utóbbi fajtájához tartoznak, vagyis Sztálin vér szomjának és gyilkolásának mániájának következményei. Nyilvánvalóan Senki sem állithatja, hogy a központi bizottság sok tagját, vagy párt funkción ári us ok :zreit ki kellett irtani az Iparosi tas jlöbbrevítele érdekében. Ha bebizonyosodik egyszer, hogy Sztálin iegfojtottp fh leságét, senki som fogja azt állit a ni, hogy ezt is az iparosítás érdekében tetts, Do a terror kétfajtája közötti megkülönböztetésről arra lehet következtetni, hogy minden valószínűség szerint ugyanaz a különbség áll fenn a jelenlegi ós az előző rendszer között, Sztálin őrültségből alkalmazta a terrort, utódai csak államérdekbe"! alkalmazzák majd, de nem mondanak le róla. Két zsarnokság tehát:, az jgyik egy mánikus gyilkos zsarnoksága volt, a másik j.ózan emberek zsarnoksága lesz, c* mindenesetre zsarnokság marad.
