Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-26 [1077]

Odahaza hivrtalos indokolás 3zerint a szo­cialista törvényesség, a szociális igazság megvalósítása ér dá­két on fölállították az úgynevezett társadalmi bíróságokat; Az uj intézménnyel kapcsolatban már 3ok mindent elmondottunk, va­lódi célját különösebb tanulmányozás nélkül is fellsmorto a népi demokratikus újítások iránt annyira érzékeny és joggal gya­nakvó magvar közvélemény. Ki ne tudná, hogy ez a bíróságnak ne­vezett óriási nádpálca csupán hatalmi eszköz a rendszer kezé­oen 0 Slegendő elolvadni a minisztertanács és a SZOT közösen meg­szövegezett rendelotet és'máris megállapíthatjuk, hogy mi volt az alig loplezott szándék, nyilvánvaló, hogy látszólag kedvez­ményt, bizonyos onrondol kezesi jogot kívántak a dolgozók felé nyújtani az annyira óhajtott életbevágóan fontos együttműködés fejében. A valóságban a tároadalmi bíróság a fegyelmezés uj 33z­köz-o. Korlátlan beleszólási Jogot biztosit a szakszervezeteknek azáltal, hogy ők Jelölik ki e*3 ozon túlmenően ők irányítják a biróság tagjait. Kell-e az emberi igaz ság érzetnek nagyobb arcul­csapása, mint az a tény, hogy a biróság ítéleteit a vállalat igazgatója kénye-kedve szerint hajtja vagy nem hajtja végre? 3s volna tehát a magyarországi helyzet, ^ajon hogyan állunk ezen a téren Nyugaton? Nem az ellenség hangja rágalmaz, hanem saját bevallásuk. Maguk a hivatásos birák. a budapesti és vidéki ta­nácselnökök sem Jutnék akár a legegyszerűbb külföldi jogtudomá­nyi folyóiratokhoz. Nem olvassák a szaklapokat, legtöbbször még erről ainos fogelmuk, hogy mi történik az ország határain kivül és még a legszükségesebb segédeszköz, a hazai elvi döntések §ya­korleti kézikönyve sem áu a Jogot alkalmazó birák rendelkezésé­re. * Xlyan körülmény ok között bizonyára az újdonság orejévol hat, hogy a társadalmi bíráskodás IntézmányO különböző formában más. végre valóban szabad társadalmi viszonyok között is megvalósult. Az esküdtbÍróságnak az angolszász demokráciák­ban ma ia élő változatában lényegében ugyancsak a társadalmi bi­ró elve valósul meg. Bizonyos etikai kérdésekben, si ügyek­ben a legtöbb nyugati országban működnek hasonló inteau^nyek. Autonóm testületek! mint ez orvosi vagy az ügyvédi kamara, de különösen az újságírók szövetsége hasonlóképpen maguk döntanek becsülotbeli ügyökben, fogyolmi kérdésekben. Tdo tartozik a szov­jet viszonyok között texmó3zot3zorüleg kiirtott választott bí­ráskodás ia, amoly polgári ügyekben a törvény által elismert ha­tállyal és végrohajtáai lehetőséggel biztosit rondozé3l Jogot az érdokolt félőknek. A munkaügyi bíráskodásban jut legnagyobb sze­rephez a dolgozók szabad és független érdekképviseleteinek, a nyugati szakszervazeteknek » Jaíentőségo. A SZOT-csinálta hazai társadalmi bíróság lénye­gében a vállalat igazgatójának meghosszabbított fegyelmező ök­le. Esz il szemben Nyugaton elsősorban a szabad érdekképviselet a biztosíték arra, hogy fogalmilag is ki van zárvf mindenféle

Next

/
Thumbnails
Contents