Szigorúan Bizalmas, 1956. június

1956-06-16 [1076]

Zérószavábsn kijelentette, hogy nincs közöttük somilyen személyes nézeteltérés, sommi lei fogásé Molotov személye ellen, és felszólalásábcn csupán pártérdek vezette Mindezt ennyire és annyiszor hangaulyozto, hoay megértettem,pontosén oz ellenkezőjét gondolja. Bizonyitja ezt, hogy végül nom ellhetta meg e következő megjegyzést, emi még élénken emlékezetemben ven: » V jecsoszlav Lihe. jlovics, mindenben e feleséged e hibás! Kár'volt rá hallgatnod. 0 a te gonosz szellemed." Oazette de Laúeanné A Szt

álintalanités különböző vonet1956. június 8. k

ózása 1_ Mi ebe 1 Cl ere svájci ujságiró^ aki 10 napot töltött a Szovjetunióba! , a következőket irja a Szövet unióban szerzett benyomásairól! A Sztálint a lahit és az erkölcsök bizonyos lazulásával párosul. Amikor reccsenve széttörik a félelem fojtogató bilincse, itt is ott is kezd megnyilvánulni a vágy az élet örömei után. A nők

# akik majdnem kivétel nélkül solyemhorisnyát viselnek- értem: Moszkvában - néha rózsaszinüre lakkozzák körmeiket es szivesén behintik ruhájúimat, hajukat a "Kreml" ne vü t kyitő parfömmel. A régebben rendkivül félénk szovjet nők ma már habozás nélkül állják a Moszkvát megrohanó külföldiek kíváncsiskodó pillantását. A Szovjetszkaja Zsenscslna cimü hetilap főszerkesztőjével folytatott hosasu beszélgetésem során áz a benyomás alakult ki bennem,, hogy a szovjet nők épp oly ábrán-' dozóak

#

mint az egyszerű nyugati midinettek. De tagadhatat la _n, hogy vannak köztük kemény harcosok! látni hatalmas testű fiatal leányokat, ékkőt tonnás gépkocsikat vezetnek, vagy ipartelepeken darukat irányítanak. Rám azonban sokkal nagyobb hatással volt az a kivételes kíváncsiság, amelyet a Nyugat ébreszt bennük. Sohasem fogom elfelejteni, hogy a moszkvai egyetem fiatal hallgatónői mily mohon vetették rá magukat a Moszkvában rendezett francia köhy v kiállít ás on a nyugat i divatlapokra. Harminc éve nem volt alkalmuk annyit ábrándozni, mint most... A szovjet férfiakat bárhol a világon fel lehet' ás merni'bőszáru nadrágjukról és rossz bőrből készült óriási cipőjükről.S mégis* a moszkvai Vörös tér hires áruházának, a "G.U.M."-nak mozaikokkal díszített folyosóin találkoztunk olyan borzalmasan kozmetikázott hajú különc fiatalemberekkel, akik krepptalpas cipőjükben rugalmas léptekkel közeledtek felénk. Angolul szólítottak meg minket. Azt kérdezték tőlünk, hogy nincs-e eladni való óránk, fényképezőgépünk, dollárunk és akármi más. Látszott rajtuk, hogy semmiféle előítéletet sem táplálnak a kereskedelmi s zabadsággal, „ a burzsoá hanyatlással és a magánvállalkozás káros voltával szemben. Elutasítottuk őket, de mégis képtelenek voltunk eltitkolni kíváncsiságunkat, amelyet Moszkva belváe. aában a fekete piacnak e hősei keltettek bennünk,akik a totális államokban majdnem mindig a zavar kezdetét 'jelzik. Hozzá kell tenni,hogy e fiatal emberdc nem bukkantak fal tömegesen, a hogy túlzott merészsé g lenne végleges következtetéseket levonni jelenlétükből. j Magyar Országos