Szigorúan Bizalmas, 1956. június
1956-06-05 [1076]
J A bolgár-jugoszláv kapcsolatokban váratlanul válság tört ki. Egy bolgár parlamenti küldöttség belgrádi látogatását az utolsó percben lemondták. Ennek me&okoláaaként azt hozták fel, hogy a jugoszlávok kifogást emeltek a bolgár küldöttség két tagja ellen, mert az elmúlt években negyor: éles jugoszlávellenes magatartást tanúsítottak, mire Bulgária eltekintett az egész küldöttség látogatásátél, A viszály valódi okai kétségtelenül mélyebben fekvők. A Moss Pijads vezetésével Szófiába/látogató jugoszláv parlamenti küldöttség megélhette s jugoszláv.11-nos Cservenkov megbuktatását. Ezt megelőző.-n érvénytelennek nyilvánították az 1949, évi Tito-ellenes kirakat-port, ICosztovot" pedig rehabilitálták. Ss miután börtönbüntetésre itélt híveit szabadlábra helyezték, Autón Jugovot tették meg miniszterelnökké. Ezek az események :gyos nyugati megfigyelőkben azt e benyomást keltőtták, hogy létre akarják hozni a jugoszláv-belgár föderációt, melynek gondolata már a háború utáni első éVekbon felmerült. A moszkvai ""pár tkongrosszus ogyes kommunista pártok "hazai" vezetőibeh, °.kik a háború, időjén saját országukban vezették az illegális harcot, jogos reményeket ébresztett, &zek az események az úgynevezett "moszkovitákkal* 1 szemben sehol sem körűitek oly erősen előtérbe, mint éppen Bulgáriában. Albániától eltekintve Bulgária az egyetlen csatlós ország, ahol a párt nemzeti kommunista szárnya már a háború idején és 6 befejezést követő első években jugcszlávelleües érzelmeket táplált, egyebek közt ezért is, mert helytelenítette a föderációt a sokkal népesebb és nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező Jugoszláviával. A bolgár titóisták csoportja, melynek l^gismortebb Vezetője a parti zánv*,zór Szlavcso Transzrd, Bulgáriáean mindig gyenge volt. Az pedig, hogy a hivatalos Bulgária pártolta a föderációt, Dimitrov és moszkvai emigráns-barátai befolyására történt, ők Ti tónál korestek támogatást Kesztcvval és csoportjával szemben* Amikor a Szovjetunió szakitett Jugoszláviával, ez úgynevezett "maszkeviták" Cservenkov vezetésével irányítottak a harcot a nemzeti kommunista versenytársak ellen, ás pedig a titóollonesség jelszavával. Ami eZékután Bulgária és Jugoszlávia viszonyát illeti, e-z Gservenkev megbuktatása óta sem mondható* kielégitőnek, • amire egyébként a jugoszlávoknak az a követelése is rámutat, hegy távolítsák el helyéről Tódor Zsivkrv párttitkárt, De a feszültség jelei mutatkoznak az utóbbi idd ben más kommunista pártokban ís, Enver H'dzss például ez Albán "'.unkapárt kerigresszusa tiltak r z/tt az Ilon, hegy az 1948-ban kivégzett Kocsi Dzodzet rehabilitálják, amit n uicoszláv k követeltek. A jug szláv kommunisták a moszkvai pártkongresszus óta hevesen bírálják az albán testvérpártot, sőt Belgrádban azt állítják, hegy Albániában üldöznek és bebörtönöznek embereket pusztán azért, m^rt szolidárisak Hruscsov sztálini llenes megalapításaival. •.—r~ "ee _ i
