Szigorúan Bizalmas, 1956. május-június

1956-05-24 [1076]

Még egy hét sem ault el azóta, hogy Rákosi, a budapesti sportcsarnok emelvényéről közölte & lakossággal- hogy mi a párt célja az elkövetkező időkben, de máris lomérhető a csalódás és felháborodás amit ez a beszéd, okozott. A párt szócsövei ugyan azt trombitálják, hogy milyen nagy megnyugvást okozott crszámszer te ez a Rákosi beszéd. Valóságban azonban ennek ép az ellenkezőé- igaz. Ne tévedjünk bule a prepag nöa-szólamok útvesztőibe ,.próbi Ljuk meg reálisan szemlélni az eseményeket és elemezni a tört nteket. Lássuk, mi n tényleges jelen tősége őrinek a Rákosi be e édnék és hogyan ér tökélhetjük a mai helyzetben. Eltekintve az önnön magár • vonatkozó résztől, az önkritikától, Rákosi nem csupán a nago, hanem o mai pártvezo tőacg nevében besz''lt. Beszámolója tehát pár tvuzetők pillanatnyiig ervenyes álláspontját fejezi ki* No v-ze tősen meghatározza azt c keretet, ^meddig a párt el k r r.űiini Q XX, kongresszus határozatainak végrehajtásában. Tulajé önképen most nyilatkoztak előszó kertelés nélkül Dudapesten arról, hogy mit kivannak megvalósítani a szovjet pártkongresszus eredményeiből. Most mondották ki, hogy eddig és nem tovább. Most vonták meg a határokat jövendő terveik körül. A magyar lakosság most értesülhetett világosan Rákosi Mátyástól arról, hogy nem gondolnak komolyan @ szovjet határozatok megvalósítására. Az uj szovjet politikát Sztálin utódéinak megbékélési . . . világszerte negy várakozással szemlélték. Ez a várakozás meg volt minden emberben, aki nem kíván háborút és remélte, hogy korunk nagy problémái békés uton is megoldhatók. Nemcsak azért, mert köztudomású, hogy a háború soha nem old meg somilyen kérdést, és belőle a mai nemzedéknek kétizben is elég szenvedés jutott, de voltak bizonyos jelek, amelyek táplálták is o reménységet. Sztálin utódainak » , politikáját a mi hazánkban is várakozással szemlélték, sokan ugy hitték, több az üres' propaganda-szólamoknál. A józan ész,azután a b dl- és külpolitikai kényszerítő körülmények erősítették a reményt, az embereV^ezt az optimizmusát, hogy az uj szovjet politika mindinkább tekintetbe veszi e .mérsékletességet, a türelmességot és emberiességet, - lib^rolizúsmak ezeket a nagy előnyeit. Remélni lehetett, hogy ez a las3U, de konzekvens fejlődés előbb-utóbb m eghozza a rab népeknek is a függetlenséget ós az önrendelkezési jogot.