Szigorúan Bizalmas, 1956. május-június

1956-05-23 [1076]

A francia vezetőség ezzel az uj irányvonalat a ^j^^ tagcég, előtt ugy tüntette fel, mint a Szovjetunió belügyét, mint olyan problémát, amely a szovjet kommunisták illetékességére tartozik. ^ Ami pedig a Francia Kommunista Pártot ilísbi, csak arra van szükség, hogy eltávolítsa, vagy kiküszöbölje azokat a jelenségeket, a ne lyek a Kominformmal való kapcsolat eredményeként jöttek létre. Kétségtelen, hogy Thorez pártja számára az úgynevezett jugoszláv-kérdés volt- a legnehezebb. Sem a kongresszuson, sem a kongresszus után, sem o sajtóban, sem pedig a központi bizottság plenáris ülésén, amely kizárólag a XX.kongresszus téziseit vitatta meg, sem pedig Duclosnak az Humanitében megjelent cikkeiben egészen május 12-ig egyetlen szóval sem emiitették meg a Tájékoztató Iroda határozatát, a Kominformot, vagy Jugoszláviát. • Sőt mi több, a Kominform feloszlatása is minden kommentár nélkül törtónt, soha egyetlen szóval sem érintették ezt a kérdést. Mindencsafrre/:cndkivül nehéz volt az egész kérdést a szovjet kommunisták belügyeként feltüntetni és ezért meg kellett találni az alkalmas formát. "Ellenfeleink szemünkre vetették, hogy nem alkalmazkodunk eleg gyorsan" - mondotta Thorez a központi bizottságban, amikor megvitatták a'Francia Kommunista Párt küszöbönálló kongresszusának téziseit, "Különös ellentmondás ez, amelybe éppen'azok estek, akik bennünket egyébként ezolgalelküséggel vádolnak, Hol azt találják ki, hogy sietünk, hol pedig , hogy ingadozunk. Ezzel szemben mi tu.lajdonkóppen saját utunkon haladunk előre és folytatjuk is ezt az utat. Kern reánk tartozik, hogy az olyan hibákról vitatkozzunk, amelyeket nem mi követtünk cl. Itt tulajdonkőppcn csa' arról van szó, hogy levonjuk a tanulságot abból, ami pártunlirc vonatkozik". Thorez pontosan igy is járt el: levonta a tanulságokat. De araikor ezt tettc^"virágnyelven" be is ismerte óppen azokat a hibákat, amelyeket a moszkvai kongresszus is kifogásolt. Szemérc vetette a kommunistáknak és a vezetőknek, hogy hiányzik náluk az önbírálat, megállapította azt is, hogy megnyilvánult a személyi kultusz, stb. mindezt azonban enyhe formában tette ós mindenre talált kifogást,• vagy magyarázatot, de egy szóval sere bírálta a vezetőséget, Thorez érintette Jugoszlávia kárdósét is, mégpedig olyan formában, amelyből arra lehet következtetni, hogy vagy a. Francia Kommunista Párt vezetősége előtt nem egészen világos még, tulajdonképpen miről is van itt szó, vagy pedig neki kellemetlen ezt a kardost szellőztetni. Mindenesetre első izben történt , hogy a francia vezetők közül valaki szóba hozta ezt a témát, hangoztatva, azonban, hogy nem frázisokról, hanem tettekről van szó. "Tettekkel kell a. hibákat kijavítani" - mondotta Thorez, mielőtt röviden elmondta, véleményét, hogy tulajdonképpen a Francia Kommunista Párt miben hibázott Jugoszláviával s zemben, Az Humanité három nappal később közölte a Francia. Kommunista Párt XlV.kongrcesz usának téziseit. Mint ahogy Thorez beszéde, ugyanúgy a tézisek is azt bizonyítják, hogy a francia vezetőség teljesen hidegvérücn ős lassan vizsgálja meg az uj irányvonal at a legújabb események megvilágításában, amely események az cgósz világon éc'a Szovjetunióban is az utóbbi időben jelentős szerepet játszottak, bár a tézisek meg csak nem is utalnak c.eckre az eseményekre. j