Szigorúan Bizalmas, 1956. május-június

1956-05-23 [1076]

Az utóbbi hetek fejleményei arról tanúskodnak, hogy a moszkvai kongresszussal kapcsolatban uj helyzet alakult ki a lengyel és a szovjet kommunisták közt és a keletnémetor­ssági kommunista párt közöttj a dolog nyilvánvalóan arra vezet­hető vissza, hogy különbözem s felfogások az eddig követett po­litika felülvizsgálásának kérdésében. A lengyel kommunistám nem titkolják, hogy ".'altér . Ulbricht politikájával elégedötlenek. Németország Szocialista Egységpártja III. páríérteiJk-zlcto után a Trybuna Ludu^birálta az értökiizlwt es-mény-it, sőt JXcwalswski, a lengyel párt ^özpenti bizottságának tagja tuiment a szokásos bírálat meretein. «vek óta ő a párt német szakértője és ebben a minőségében a keletnémet kommunista pártproblémáival foglalkozik. Cikkében erős ütéseket mér Walter Jlbricht eddig követeti iréMvonalára, A lengyel kommunisták véleménye szerint - irta cikkében ííovvaiewski - a ^eletnémetországi permanens osztályharc ;'a legtöbb bajt a Német Demokratikus Köztársaságban ckezza, mert'minden rossz, ami itt történik, nyomban behatol Nyugat-rémetországba". Az a tény, hogy a leninista normák megsértéséről Németország Szocialista Egységpártjában nem volt vita, különösön nagy csalóé ás t okozott ICowalewskinok. eid ezzel kapcsolatban a következőket állapította mag: "A pártértekezlet a tervről tanácsr kezott, azonban a pártmunka problémáját nem társvalta meg a szük­séges .energiával, I pártélet kérdéseire nem fordítottak olyan figyelmet, ami3yen elvárható* volt. A lenini elvekről több n»lyos ki j Iont és hangzott el. r zo^ban a pártértekezlet nem kellő erély­lycl vatte fel a harcot a lenini elvek konkrét megsértései ellen. Nem t elvtársaim nam veszik tőlem rossznév„n, ha azt nem tekin­tem pozitívumnak." Egy másik lengyel politikus, névszorint Edmund Oszmannzyk pariim ont i képviselő is/a keletnémet kommunista párt alábecsülte a "Nemzeti /ront" sz-.repét 0 l kifogasolta, hogy A lengyel részről alhengzctt birálatnak okai non­csupán a .TI,pártkongresszus határozataiban keresendők. Az Ulbricht­irányzat schá som bírta VersJ rokonszenvét. A háború utáni esz­tendőkben <-> leiig/el kommunisták és Daniim kapcsolata sokkal jobb volt, min"i Ulbricht-v.se etc ncszkovi tákkal fönntartott kapcso­lat. Waltor Ulbricht 1948 végén feált c lengyel elvtársak szemében kegyvesztetté, amikor °z Cderr.-N~isso határ kérdésiben o]ynn ál­láspontot képviselt, *melyet if:rsó oge/ért,Imiién elutasított. Ulbricht ugyanis egyik ideológiai müvében, m-ly a párt-apparátus szácárn irodott, azt állította, hogjy L^ngyelcrszágiak és Nénet­országn*k a határ megvonása alk : .l";nval kezdetben egyenlő esélyei voltak és hogy a Szovjetunió a r.-gn végső állásfoglalásával zeg­várta^ hogyan .lakúinak a harcok a fasizmus likvidálásáért és vgy uj djeokr-. tikus re nőnek Lengje lörszdgban és Németországban való megtérítésére. Ulbrichtna.k -zt •- velemonjrét Lengyelországon seh.-.Sem íog.dták el. Lengyel ke unisták vélem ény/o szerint jumus 17-e ^z Ulbricht-irár^zat büiiv. Németország Szocialista Egység-

Next

/
Thumbnails
Contents