Szigorúan Bizalmas, 1956. május-június

1956-05-21 [1076]

Nemrégiben egy svéd ujsógirű-csoport járt Moszkvá­ban. Az újságírók beszélgettek a szovjet propaganda-ügyek egyik ve­zető emberéve l, s megkérde:íték tőle, milyen hibát követett el véle­ménye szerint a most annyit szidalmazott Sztálin a külpolitikában ? A szovjet tisztviselő rövid gondolkodás után azt felelte : Sztálin külpolitikai vonalvezetése hibás volt Jugoszláviával kapcsolatban. A szovjet propaganda-ügyek vezetője semmi más kifogásolni valót nem talált. Truman volt elnök sajtónyilatkozatéban nemuégiben azt mondta, hogy a Szovjetarió csak az ő elnökség) alatt harminckét nemzetközi szerződést szegett meg. E harminckét szerződés lábbal tiprását a Szovjet uj vezetői egyáltalában nem bánták meg és eddig egyetlenegy jóvátételére sem törekedtek. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a ozovjit politikát továbbra is a világforradalmi tervek és a héditő vágyak, törekvések megvalósítása jegyében folytatják, A 'sztálini imperialista politikából semmit sem akarnak feladni. A sztálini belpolitikai hazugságokat részben visszavonták, a kül­politikai hazugságokról hallgatnak,, A kolorádó-bogarak, amelyeket a kommunista propaganda szerint amerikai r épülők szórtak le a népidemokratikus országokra, vagy a hírhedt koreai baktériumok, s az egyéb kommu­nista csodabogarak mind vigan tovább élnek. Mikojan a csehszlová­kiai kommunista puccsot még mindi g békés átmenetnek nevezi, vörös Kína azt hirdeti továbbra is, hogy a fegyvertelen délkoreaiak támadták meg az állig felfegyverzett Észak-Koreát. A külpolitikai sztálinizmusnak ez az átmentési kísérlete a legfőbb oka annak, hogy a nyugati világ olyan gyanak­vással és fenntartással fogadja Hruscsov és Bulganyin béke-vigéc­kedését, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szovjet pártdütátorok vég­ső céljuknak a szabad országok leigózását és a világforradalom erőszakos megvalósítását tekintik. Hogy ezt most újra leninizmus­nak nevezik, az igazán egyre megy* Lenin és Sztálin egyaránt meg­hirdette a szent háborút a szabad országok ellen. Amikor ez a tak­tika nem volt kívánatos, pillanatnyilag - mind Lenin, mind Sztálin­megváltoztatta a taktikai vonalvezetést, s a békés egymás mellett élés programját hirdette meg. A sztálini világforradalom és világhódító láz­álom Európában és Ázsiában is a szabad népek kemény ellenállásába ütközött* Sztálin sem Görögországban, nem Berlinben, sem Bél-Koreá­ban nem merte a húrokat túlfeszíteni. Megállt és várt. Türelmetle­nül várt a, hogy a Nyugat 'szabad gazdasági rendszerének belső ellentétei felborítják a szabad országok gazdasági egyensúlyát.

Next

/
Thumbnails
Contents