Szigorúan Bizalmas, 1956. május-június

1956-05-21 [1076]

% vételi nehézség; ek miatt csak töredékekben hallható kommentár lényege a következőkben foglalható össze : Bevezetőben Ivány i-Grünwalö Béla arról beszélt, képzeljük el azt a fantasztikus esetet, hegy egy ország vezető orvosai elhatározzák, ho^gy tönkreteszik az ország közegészségét : a legsúlyosabb kórtüneteket egészséges tünetekként tüntetik fel. A sztálinista irodalmi diktatúra idején Révai, Darvas és végső fokon Rákosi ilyen összeesküvést szőtt a magyar irodalom ellen. A kapitalizmus, imperializmus irodalmi kórtünetének mondatták mindazt, ami időtlen-idők óta a szabad és egészséges lelkű iroddom ismérve. A lázas Sztálin-kultuszt, a gombnyomásra' irányitott szótermolést állitották a nép elé az erőtől duzzadó egészséges irodalom jellemvonásaként. Ez a feje tetejére állított diagnosztika rövid idő alatt tetszhalottá változtatta a magyar irodalmat. Érthető tehát, hogy külföldön felfigyeltek a Magyarországon nemrégiben napvilágot látott cikkekre. Most a jóságos apa helyébe a megértő, bölcsen vezető pár-t lépett és Rákosi helyett a párt aktivá tagjai most a pártot éltetik, A pénteki pártaktiva-ülés szolgalelkü viselkedése, az ünneplés, amelyben Rákosi beszámolóját részesítették, arra mutat, hogy a párt irodalompolitikáját végső fokon továbbra is Rákosi Mátyás diktálja ; ettől pedig nem sok jő várható, hiszen a legszigorúbb kritikát a konok pártvezér éppen az irők ellen alkalmazta. Egy irodalmi anekdota szerint az 1920-as években az Uj Idők laptűb'^donosa annyira tisztelte a jő modort és a z uri modort, - magyarul modorosségot - hogy a lapban épkézláb nov ellát senki nem tudott mag jelentet ni« A szerkesztőség emiatt lázadotott. Változást attól reméltek, hogy a laptulajdonos Párizsba utazik. Araikor a lapvezér visszatért Párizsból, a szerkesztőségi értekezleten bejelentette a reformot : a jövőben a nov el Iákban a fő hős megcsókolhatja a szive szerelmét, ha a csók az imádott leány homlokán csattan el és biztonság okából a mama is a szomszéd szobában tartózkodik. Ez a történet j^r az ember eszében, amikor a magyar lapokat kézbe veszi és látja, hogy milyen sokan várják a nászt az irói múzsa és az élet valósága között. Félő azonban, hogy a n*>gy egybekelés leirása nem lesz túlságosan életszerű, ha a párt,mint valami elővigyázatos mama, állandóan aa irók között jár.