Szigorúan Bizalmas, 1956. május-június

1956-05-29 [1076]

Prágából érkezett komoly értesülések szerint 0 bizonytalanság csak még jobban fokozódott Csehszlovákiában, amiótaiBk eImozditották g -i'.oka honvédelmi minisztert. Megkell egyezni azonJ^L ban, hogy Bohuwir Lomsky, Cepicka utóda ugyancsak a szövet iskola ta^^ nitványa, akárcsak eló'de volt. Loms ky 1933-ban csak egyszerű tártaiékos tiszt volt. 1939 szeptemberben kommunista párttagsága miatt a ^zov^tunióba menekült, ahol a háború alatt csehszlovák önkéntesek légióinak politikai szervezője volt- A háború befejeztével hazatért Csehszlovákiába és 1947-ben ismét Moszkvába nent a Vorosilov katonai akadémia taniofy amára. Mirö ebből világosan kiünik, hogy a Ezovje tunió saját emberét tette a csehszlovák hadsereg élére. Ennek ellenére nyugtalanság ura lkod ik a hadseregben és ez a nyugtalanság arra késztette az Obrano Hdut, a hadsereg lapját, hogy az elkövetett hibákért a felelősséget 0 személyi kultuszra háritsa, "amely a hadseregben károsan megnyilvánult." A lap a továbbiakban mé.a éheket i<?' ir ja.: "Most mindenütt pacifista érveket hallunk a békés ogyétat V tt» Azt kérdezik, mire való, hogy egy hadseregünk legyen, ciü^ annyi pénzbe kerül? Ha a katonákat és a tiszteket az iparba és a me zőgaz das ágba irányítanák, a fogyasztási cikkek olyan olcsók lennének, hogy el sem tudnánk képzelni, milyen lenne akkor az élet. Miért ne lehetnénk semlegesek ugy, mint Ausztria?" Ugyanezeket a megjegyzéseket találjuk a Mlada Frontoban, az ifjúság lapjában- amely tiltakozik "a hadsereg egészségtelen kiváltságos helyzeté /\ amefy nem egyeztethető össze a nép érdekeivel." £ ellen washingtoni rádió A New Yoiav. Times a moszkvai 1956.május 28. *" . modern képtár kiállít

á

sáról Moszkvában nagy sikere van az újból megnyilt modern képtár kiállításának, amelyen Mollet francia külügyminiszter látogatása alkalmából francia mesterek müveit mutatták be. A moszkvai modern képtár a második világháború kitörése óta zárva volt. A New York Times tudóaitója a francia művészek kiállításáról azt irja,hogy a szovjet nézők általában lelkesedéstől áradó szavakot irnak be a látogatók könyvébe. Az egyikézovjet festőművész például ezt irta: Boldogok vagyunk,hogy ezeknek a nagy francia mestereknek alkotásait itt leit ha tjük, ezekben a termekben. Egy másik moszkvai festő pedig a következőket jegyezte be a látogatók könyvébe: Kedves festő elvtársak, hagyjuk abba a dicsekv és,van még mit tanulni. Egy moszkvai munkás véleménye a következő: Milyen szegény és álszenteskedő volt az a kritika, amely a nagy francia impresszionistákat reakciósoknak minősitette. Éljen a francia zsenialitás. Tercészetesen akadtak elégedetlenkedők is. Ilyen megjegyzéseket is olvashatónk a könyvben: Csipa ellenszenves semmisár. Viszont sokén voltak akik a kiállítás hatása alatt annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy engedjék meg a francia könyvek árusítását is cind Moszkvában,mind más szovjet városokban.