Szigorúan Bizalmas, 1956. május
1956-05-09 [1075]
\z uj moszkvai vonal általában megzavarta a kommunista ujságirők"' Egyikük az Esti Budapest cimü lapban riportot irt egy Szimonov nevü szovjet költő budapesti előadó-estjéről. ti riporter elragadtatással ir, s azt mondja, hogy sok költőt hallott már, aki verseit maga adta elő, de ilyet még soha. gyönyörű volt minden sora, minden gesztusa, minden hanglejtése. Csak a riport végén derül ki, hogy a szovjet költő oroszul szav-lt és hogy PZ ujságiró egy szót sem értett belőle. De azért ez volt a legszebb szavaló-ost, amelyet életében hallott. V^jon nem rejlik-e valami politikai tanulság e mögött ? 'ibból sem ártanék semmit az emberek, amn t a párt vezetői mondanak nekik de azért lelkesen tapsolnak. Általában mintha az a felfogás, nyerne tért, hogy amit nem lehet megérteni, az a jő a pártnak* xxx A Magyar Nemzetnek e gy Kossuth- dí Ja s |6ltŐ vers e"ve og l' alkoz u c ikkéről^ A Magyar Nemzet nemrég közölte egy Kossuthdijas költő versét, amelyet egy leányiskola Bartók-ünnepségére irt. Egy pirosruhás^1eány szavalta el a verset, amelynek néhány sora igy hangzik j_ Én vagyok a bűvölet, én vagyok a kivület, Atlasz-léptü óriás". Szegény kis pirosruhás leányka,, ezt kellett' megértenie, ezt kellett elszavalnia. A felnőttek is tűnődhetnek azan, hogy ugyan mi lehet az a kivület. Talán az.^sfi Magyarországon kivül van ? Falán M 0 szkva ? Talán az egész kommunizmus ? A költő nyilván a kivületért kapta a Kossuth-dijat. Az ip^ rír ivé s zeti _ ka állit ásr.31 Ha már a párt által osztogatott dijakról van sző, érdemes eltűnődni azon, hogy az egyik 5 ooo forintos Munkácsy Mihály-dijat a III. iparművészeti kiállitéson bemutatott porcelánjaiért Rákosi Métyásné kapta. Elhihető, hogy Rákosiné porcelánjai igen sikerültek, hiszen a finom munka a családra jellemző. De talán az is elképzelhető, hogy a lemaradt riválisokban felvetődött a kérdés : vajon ki volt a művésznő protektora ?
