Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-07 [1075]

kapcsolatainak helyzetrajzát. Sőtér ugy látta, bog? Eötvös az 133o—as francia úgynevezett júliusi forradalom burzsoá visszásságéinak láttán hőkölt vissza a forradalomtól, mert ez a forradalom a feudalizmus likvidálása után - idézzük Sőt árt - nem a népnek, hanem egy uj arisztokráciának, a bankároknak hozott hasznot. Sőtér szerint Eötvös számára 133o és 1848 között a legfontosabb kérdés az volt, hogy"érdemes-e küzdeni eszmékért, mélyeknek csak torzképe valósul meg a burzsoá társadalombon." Sőtér ugy vélte, hogy Eötvös a Korthousi egyik regényalakjának, Arthurnak/meg akarta határozni a művész utjának reménytelenségét a kapitalizmusban. . 'Vlakjábar Az idézett sorok mindegyike kísértetiesen illik a Rákosi-korszakra. Amikor az irók azt látták, hogy a forradalom nem a népnek, hanem egy uj arisztokráciának hozott hasznot, okik ezúttal nem a bankárok valtak,hanem a Sőtér-féle kivételezettek tizezrei, az irók, akiknek lázadását Sőtér elitéite,azt is látták,hogy nem érdemes küzdeni eszmékért,amelyeknek csak torzképe valósul meg a kommunista társadalomban. És az irók többsége felismerte azt is, hogy a szabadsághoz vezető ut inkább a műveltség, mint a forradalom .atja. Ezekután marad a kérdés, hogyan rendezik a jövőben Sőtér illetményeit, aki ilyen bumeráng-szerüen dobta vádjait a múlt és jelen szabad szellemeire és ezek a bumeráng-vádak kísértetiesen visszaütne^ most Sőtér fejére. De nemcsak Sőtér fejére. Az egész kivételezett vörös burzsoá intelligencia számára elkövetkezett a pillanat, amikor v alomit fel kell adni, vagy az eszmék felét, vagy o fizetés felét. Ez4 pillanat fájdalmas. Különösen fája almás, mert olyan időben következett be,amikor az a burzsoázia, amelyben Eötvös száz évvel ezelőtt csalóiét t, forradalom nélkül, önkéntesen felszámolta életformáit és termelési módszereit a Nyugaton ás kialakult helyébe egy uj szociális polgáriasultság, amely társadalmi vonatkozásban forradalom nélkül a dolgozó nép mind nagyobb tömegeit fogadja ragéba és ugyanakkor SZJCÍÓIÍS vonatkozásban a termelőképesség és a társadalmi kiegyenlítődés olyan lehetőségét nyújtja, amelyet a nyugati szocializmus járható útnak ismert el. Az a burzsoá kapitalizmus, amelynek tunkásnyuzé módszereiről Dickens még szívhez szóló regényeket irhatett cs aaelynek kegyetlensége felett Eötvös megdöbbent,a demokráciák világában tökéletesen felszámolta önmagát. De ugyanezen évtizedekben a vörö s szocializmus gyarmati területein ki-* alakult a bolsevik burzsoázia népnyuzó, kivételezett társadalmi szüleménye. Hruscscvék xo3t ennek a burzsoáziának kappanháját akarják lekoppaoztani. / Mit lát ebből Sőtér, a jeles fiatal tudós,nem tudom. Mi csak a szöveghez tartjuk magunkat, tehát egyrás zt a buzgó Sőtér szövegéhez, aki szerint az irók nem elég pártosak,másrés zt a Komszomolszkaja Pravda múltba ti szövegéhez,amely be jelent ette, hogy