Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-07 [1075]

Rákosi Mátyás cikket irt a Pravdába, amelyet a Kossuth-rádiő ismertetett a héten. Gondolom, Rákosi nem szivesen irta meg cikkét, mert épugy, mint az egri pártaktivén mondott beszédében, a Pravdában is kénytelen volt vádat emelni önmaga ellen, Egerben titokban végezte el töredelmes önvallomását és kényszerű vádemelési müveletét, de a Pravdában megirt cikkében nyilvánosan kellett lenyelnie a keserű pilulát. Egerben bevallotta , hófi» Rajkót ép társait hazug vádak alapján Ítéltette el... , Elitélte a személyi kultuszt és szerényen azt mondta, hogy a személyi kultusszal kapcsolatban káros jelensé' gek egész sora mutatkozott. A Pravdában megjelent elmefuttatás cime " A lenini eszmék élő megtestesülése "• Hogy kiben vagy miben testesülnek meg élve lenin eszméi, az nem derül ki a Kossuth-rádió közvetítéséből, de ez talán nem is fontos, mint ahogyan az sem nagyon érdekes, hogy Rákosi egész Canossa-járása során hogyan igyekszik a lenini eszmék dicsőitésévol kimászni a csávából. írásművéből három sző emelhető ki és ez a három szó adja meg mondanivalója lényegét és dérit fényt a szavaiból kiáradó hipokri zisre. Ez a három sző a "serkentés azután a " sajnos " és a " megdönthetetlen ". A " serkentés " szóval kapcsolatban a hírmagyarázó a Teli Vilmos cimü operát omlitette, ahol a tó partján a kórus azt énekli, hogy a gróf a vizbefult, mentsük neg őt. A kórus tagjai egymást serkentik, hog/ mentsék meg a tóba fulladó grófot, ahelyett, hogy megmentenék. Rákosi cikkében azt énekli, hogy serkentsük az önkritikát, ahelyett, hogy fejest ugrana az önkritika taváb^, illetőleg mocsarába. Pedig ő bizonyára tud/ja, hogy kinek kellene Önkritikát gyakorolnia ártatlan emberek kivégeztetéséért, Tito gr al ázásáért és a többi sztálini bűnért. Tudja, de nem mondja meg, pedig önmaga fejére idézi a cikk legsúlyosabb megállapít ásat* hogy a XX. kongresszus határozatai megdönthetetlenek. Ez talán azt jelenti, hogy ami késik, nem múlik, mert ami megdönthetetlen, azt feltehetőleg Rákosinak sen sikerül megdöntenie. Az önvallomás legjelentősebb indulatszava a " sajnos". Azt irta Rákosi, hogy a személyi kultusz sajnos, elterjedt Magyarországon. Hogy-hogy sajnos ? Kinek mondja ezt Rákosi ? Ha elterjedt, ki terjesztette el, ki tenyésztette ki, mint a gombát, ki hangszerelte és inspirálta ? Kik felé szállottak az émelyitő személyi kultusz jelenségei, kit nyaldosott a dicsői tő jelzők árja ? Rákosi csak annyit mond, sajnos. '