Szigorúan Bizalmas, 1956. május
1956-05-05 [1075]
A Le Monde pénteki száma közli Beuve-Mery-nek, a lap igazgató főszerkesztő jenek Tito elnökkel folytatott inter- ^| juját. ^ üeuve-Méry először azt kérdezte Tito elnöktől, vajon azok a változások, amelyek a Szovjetunióban Sztálin halála óta bekövetkeztek, folytatódnak és továbbfejlődnek-e, vagy pedig van alapja annak az aggodalomnak, hogy egy ujabb, kollektív jellegű zsarnokság jön majd létre ? Tito válaszában a többi között rámutatott arra, hogy a Szovjetunióban bekövetkezett változások nagy jelentőségűek mind a Szovjetunió, mind pedig a világ többi szocialista országa jövője szempontjából. A nemzetközi kapcsolatok terén uj módszerek . alkalmazása ugyanis hozzájárulhat a béke megszilárditásához. így vetették fel a kérdést a XX.kongresszuson is. Ezek a fejlemények különösen érdekelnek bennünket jugoszlávokat - hai goztatta Tito elnök - mivel a sztálini módszerek hatását legerősebben országunk'érezte meg különösen 1948 után. De ez a rendszer nem volt hátrány nélkül magára a Szovjetunióra nézve sem. Éppen ezért nem hiszem, hogy újjászülethetne - akár egy egyén, akár pedia egy kollektíva - révén - a törekvés arra, amit a Nyugaton diktatúrának neveznek. De nyilvánvaló az is, hogy nem könnyű egy csapásra kiküszöbölni a mult minden következményét, és gyökerestül kitépni bizonyos Sztálin-módszereket, amelyeket az elmúlt években alkalmaztak, így például bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy a néptömegek megértsék a sztálini uralom alatt elkövetett tévedések termés tét. Tito elnök ezután rámutatott arra, hogy Nyugaton egyesek kételkedve fogadják a jelenlegi fejleményeket, S azt vélik, hogy csupán uj taktikáról van szó. Ez teljes mértékben tévedés - mondotta, A Szovjetunióban végbemenő átalakulás sokkal mélyebb, semhogy csupán taktika lenne, A szocializmus és a szabadság kérdéséről szólva Tito elnök leszögezte, hogy a Szovjetunióban nagy lépést tettek előre a szocialista demokratizálőd'ás utján. A párttagság most* már : hallathatja biráló hangját, ami nem volt könnyű Sztálin idejében. Sok változás történik egyéb belső kérdésekben is, igy a többi között a decentralizálás, 'valamint a bürokratikus apparátus csökkentése terén. Tudományos, művészeti ós irodalmi téren is előre halad a demokratizálódás a Szovjetunióban, valamint a többi szocialista országban. Ez nem könnyű dolog, de máris történtek eredmények, az egypárti rendszer ellenére is. Nem gondolom, - mondotta Tito - és közülünk senki se gondolja, hogy egyedül a többpárti rendszer teszi lehc tővé a szabad, vélemény-nyilvánítást. Tito elnök ezután hangsúlyozta, hogy a szabad vita teljes mórtékben lehetséges a szocialista országokban. Beuve-Méry ezután feltette a kórdóst, hogyan lehetséges összeegyeztetni az emberi jogokat a szocialista társadalom 'követeimenyeivel. Tito elnök erre igy válaszoltj A nyugati humanizmus inkább csak szándék-nyilvánitás. Nincs összhangban a gazdasági rendszerrel. Jelenleg még egyik szocialista országban sem jöttek létre azok az anyagi feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy minden egyén java-dalmazás át nem csupán érdemei, hanem szükségletei. szerint állapítsák meg. Sőt az érdem szerinti javadalmazást sem lehet ma még megvalósítani, mivel még mindig a közösség szükségletei állnak az első helyen.
