Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-11 [1075]

ü.Lonoon, vo . csehszlovák külügy.liniszterhelyeites , •akit a Slansky-perben éle- ogytiglani börtönre ítéltek, csütörtökön interjút adott két nyugat:' íjságirónak. Az interjút a prágai külügyminisztériumtette lehetővé záltal, hogy a 'két újságírónak megadta London címét. Eddig ugyani', egyetlen újságíró sem tudott érintkezésbe lépni a volt külügyminiszterhelyetteseel. A. London mindenekelőtt kijelentette: "Rossz bánásmódban részegültem, de főképpen az erkölcsi kinzás késztetett arra, hogy peremen bevalljam bűnösségemet

1

?. London, akinek ezabadonboásatását nem közölték Csehszlovákiában, rámutatott, hogy perét felülvizsgálták, s hogy az év elején , február 2-án a legfelső bíróság felmentette minden vád alól - azaz a hazaárulás és a kémkedés vádja alól - ós teljesen rehabilitálta . A 41 éves volt toülügyminisztexhclyettee ezixtán kifej tette azokat az okokat, amelyek miatt "beismerte bűnösségét". Hintán utalt az 1952 évi nemzetközi feszültségre és az általános gyanakvás akkori légkörére, hozzáfűzte: "Én ifi áldozata voltam annak a bizalmatlanságnak, amely akkoriban megmérgezte az ország életét és Berija csehszlovákiai cinkosai tevékenységének áldoztául estem. Minden eszköz jó volt arxa, hogy beismexteaeék bűneiket azokkal, akikről előregyártóit bizonyítékok segítségével megállapították, hogy bünös^Kábit ősze lekkel." nem kezeltek", de fizikailag bántalmaztak. Mindamellett nem a kínzások késztettek a vallomásra. 1951 januárjában-tartóztattak le. Először nem voltam hajlandó beismerni bűnösségemet. Ártatlan voltam, de olyaifnogy fondorlat áldozatául . estem, hogy lehetetlen volt ellenállni. A legkínosabb az volt, hogy pontosan azok vádoltak'alap•féLanul, akik azelőtt barátaim , vezetőim és elvtársaim voltak. Végül is arra a meggyőződésre jutottam, hogy jobb, ha vallok, nehogy ellenségeink kétségbevonják a párt ccr.lhatatlanságát, s nehogy ártsak a szocializmus ügyének. London, aki kiszabadulása után ismét a párt tcljesjogu tagjává vált, igy fejezte he nyilatkozatátá "Az én perem de az akkorit, lezajlott sok más pex ma már csak tragikus.árnyék a szocializmushoz vezető uton". • helyettes A volt miniszter/nem nyilatkozott vádlott társainak • sorsáról. Pusztán annyit közölt, hogy 1955 júliusában, négy és fél évi börtönbüntetés letöltése után egészségi okokból szabadonbocsátották. Perújrafelvételét felesége először 1954 novemberében, ő maga pedig 1955 elején kérte. London asszony jelenleg Prágában tartózkodik legkisebb fiával', aki hatéves. 17 éves lánya ós 13 éves fia Francicországban maradt. 2ÍÍ A nyugati újságírók kérdéseket intéztek London feleséegéhez, aki e gyébkónt Raymond Guyot francia kommunista képviselő ^Keőgornője, arról a levéből, amelyet férje pere idején intézett a g

v ^bíróság elnökéhez. London asszony válaszul megerősítette, hogy f

y -rteljesen önszántából ás jóhiszeműen irta meg a levelet a. biróság Helnökének, mert akkoriban - különös tekintettel férje vallomására ^azt hitte, hogy London valóban hazaáruló. "Kétségek cenk akkor támadtak bennem, amikor a Szovjetunióban rehabilitálták a zsidó orvosokat és Berija eltűnt" - mondotta. London ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy ismerve felesége politikai érzelmeit, nem lepődött meg, amikor értesült arról, hogy felesd

ü

e helyesli életfogytiglani börtönbüntetését, minthogy minden bizonyíték ellene szólt. Amikor az újságírók London jövő terveiről érdeklődtek, azt válaszolta, hogy továbbra is orvosi kezelés alatt kell állnia, s nyárig pihennie kell, de texvbevette, hogy azután folytatja, politikai tevékenységét a Csehszlovák Kommunista Pártban. —. —. —