Szigorúan Bizalmas, 1956. május
1956-05-11 [1075]
glflichach~.lt olt/ A Lidova Dencxrecie hasábjain - a f " 'csehszlovák Képpárt lapjárói von sző - Frantisek Kczik iró beszámol a cseh irószővetsúg tagjainak olnützi kirándulásáról. Összejöveteleket tartottak az olvasóközönséggel és az ott felvetett kérdések, amelyeket az olvasók az írókhoz intéztek, nyilvánvalóan arra veitek, szánva, hogy előkészítsék a csehszlovák ír cd almi üzen " s z t ál int a lan i t á.s ának" útját, "Hogyan fogják önök megvitatni Solohov felszólalását?" - hangzott ez első kérdés "a nép .köréből,"Hint ismeretes, Solohov az SzKP XX. kongresszusán : szovjet irodalom jelenlegi állásáról számolt be és beszámolójá.ban az Írókat fegyelme ::etleneknek mondotta ás kijelentette, hegy az ujjain reg tudja számlálni a Szovjetunióban a legutóbbi husz év folyamén megjelent jó ás értéke s könyveket. Mindenekelőtt Fagyé jövet, az Írószövetség elnökét támadta és azt mondta róla, hogy "uralomravágyó", aki nem veszi figyelembe a kollektivizmus alapelveit. A rx.se dik kérdés, amelyet az clnützi találkozón az írókhoz intéztek, a következő volt: "Tesznek valamit annak érd ekében, hogy oz irók szercsobban éljenek együtt a különböző környezetben álő emberekkel?" Ezt a kérdést szintén Szurkcv kongresszusi nyilatkozatához igazodva tették fel és igy hangzott:Vajon nem gyengült-e egyes íróink kapcsolata az élettel? A'harmadik kérdést igy Vetették fel: "Vajen Drda helyzete hascniit-ű Fagyéjevéhez?" A cseh iró 1-hez intézett további kérdések igy hangzottak: "Több könyv jelenik-e no g a jövenben ás jobb papíron? Vajon a Litororni Hcvíhy - jövőben figyelmet szentel-e ismét oz egysz.rü elve a ólaink, miután ez az irodalmi lap túlnyomóan az olvasók számára készül?" A Lidova Donokrocic e továbbiakban arról infcrnáljc. az olvasót, hogy az olvasók és irók prossnitzhan tartott értekezletén éle se n támadták az irodalmi kritika eddigi formáját. "Az olvasó, aki nem találkozik a költői alketás megfelelő érteke lésévcl és a hibák megjelölésével, elveszíti bizalmát saját ítélete ás vegsósorban az egész ircdalcm iránt! Kritikusaink félnek a vezető személyiségektől! Pedig igy a kritika nem a felismerés forrásává, válik, hon-em felsorolássze-rü információvá." Néhány M kul turateroi.it ő ! ' azt követelte, hogy jó kerületi kicdóválloíatct létesítsenek, ere ly nem "az ál-ír ók hiúságát" legyezgeti, hanem fiatol szerzők rativeinek kiadását teszi leh.. tővé és amely a túlságosan központosított ás monopolizált kiadóvállalatokkal ellenkező irányban dolgozik. A Lidova Donokracio igy fejezi be fejtegetései t: Mindazok, akik ezeken -z értekezlet okon szerepeltek, határozotton követelik; "hagyjá.tck összejöveteleiteken az olvasókat beszélni?" A tény az, hegy az igényes, okos, c-s jóindulatú olvasó fontos .lenévé válik a nüvú^zi -lkotásnak.Az olvasóról sem a kon-" grecszus tanácskozásain, sem további munkánkból} nem fogún]: megfeledkezni. Az olvasó dönt az irodalom jövőjéről, hiszen az irodaién csak akkor él, ha olvassák ás hat," Ezek szerint teljesen programszerűen aláhúzták a tömegek beleszólási jogát az irodai cmben is, szerben a vezetők kultuszával.
