Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-10 [1075]

Mily ön a álönös volt ;aár c. dolgok külső la folyá­sa is! Amikor S ztálin a Trockij je.l és a Kommunista Part bal­és jobb szárnyával folytatott vitája, után megerősítette hatal­mát és megvalósította -ls 5 ötéves tervet, ugy látszott, hogy uj lélokzetvótcli időszak következett bc. Lenin uj gazdasági po­litikájának időszaka után először futott ismét valamivel több használati cikkhoz az orosz nép. Kávéházak't és éttermeket nyi­tottak, táncrend ez vény eket engedélyeztek, sőt, az öltözködésben szerény fényűzést is megenged tok. "Az élet vidámabb lett, elv­társak" - jelentette ki maga Sztálin. Aztán 1934 "végén, Kirov ellen elkövetett merénylettel váratlanul uj fordulat állt bc, A fiatal merénylő ellen zárt ajtók mögött folytatott vizs­gálat egy hivatalos közlemény közzétételével végződött) a köz­lőmé ny szerint bebizonyult, hogy a gyilkosnak nemesek számos cinkostársa volt, hanem - gyilkosságra két bukott pártvezető, Kamoncv és Zinovjev bujtotta fel. Ezek az ellenzéki politiku­sok magos pár t funkcionárius ok további sorának, igy Sztálinnak, Vorosilovnak, Zc dán óvnak meggyilkolásét is tervbe vették. ­Ez a vád egyáltalán nem volt hitel térde rálő, mert Kirov, aki Sztálin szűkebb környezetéhuz tartozott, az ellenzék enyhébb elbirálását pártfogolta. Hogy a merényletnek ki volt a fel­bujtója, soha ki non őaritottók. Valószínűleg maguk a titkos rendőrség magas állású funkci onár ius c i voltak, aki km k felniök kellett attól, hogy olyan emberek, mint Kirov, elfojtják mód­szereiket ás hatalmukat, hiszen nem sokkal korábbon már felosz­latták a.z úgynevezett GPU-t, vagyis a hírhedt politikai rendőr­séget és ennek helyébe egy jobban ellenőrizhető belügyi kormány­biztos ságot állítottak /NKVD/. Nós, ez az NICVD nagyon hamar lett hatalmasabb előd­jénél. A Kirov-per után, amely 14 halálos ítélettel végződött, további bűnügyi eljárások egész sorr következett. Zinovjov és Kamoncv tagadta, hogy bármilyen kapcsolatuk volt a merény­lettel; először csak a Kirov gyilfcoscivi fenntartott közve­tett kapcsolataik miatt ítélték el/hossznbb szabadságvesztés­re. Az igazi kirekatporek csak 1936 közepén kezdődtJk. Koráb­bi vezető konmunis tknek egész sora került ezekbon a pőrékben a vádlottak padjára, igy Szokolnikov os Pjatokov gazdaságpoli­tikusok, akik Lenin legszűkebb munkatársai köze tartoztak, az­tán Rcdck, a moszkvai sajtó vezető külpolitikai publicistája, Bucharin, a kommunista nemz.-tgazdászok legjelentékenyebb jo , Rikov korábbi miniszterelnök, Kresztinszkij és Rakovszkij volt nagykövetek, aztán újból Kononov és Zinovjov, végül pedig Ja­goda rjnöőrminiszter is, aki az ujabb üldözéseket maga kezdte és szervezte, A vádak egy része egyenesen fantasztikus volt. Régi kommunistákat azzal vádoltak, hogy a kapitalizmust akar­ták ismét bevezetni Oroszországban; hogy azt tervezték volna, hogy Ukrajnát és távol fekvő ázsiai területeket elszakítsanak a Szovjetuniótól. Trockijt, zsidó szülők- fiát, a h it lerí Gestapo bizalmi emberének állították be. A vádlottak egy ré­sze ellen azt a vádat emelték, hogy neves, orvosok segítségével magölték Maxim Gorkijt, Mensinszkij volt rendőrfőnököt és más vezető embereket. / őket

Next

/
Thumbnails
Contents