Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-10 [1075]

Az üze: ak és gyárak dolgozói ugyancsak öklüklo 1 dörzsölhették szemüket ^anj kor a Szabad Nép április 17-i számában közzétett második ötéves terv első mondataiban ezt a meglopó állítást olvashatták: Az anyagi javak termelésének legtöbb térületén már -az.első ötéves terv idején megszűnt a kizsákmányolás. Hát ez olyan szép, hog-> n^m ia lehjt igaz. Ebből legfeljebb annyi az igazság, hogy az Jle 5 ötéves terv során államos it drták az ip ;ri termelést, a beit és külkereskedelem legnagyobb részét. Az államosítás azonban korántsem jel nti - kizsákmányolás megszüntetését, s? t ellenkezőleg, H - .z áll. mos itassa! ugy időben megfosztják a munkást jqg-itól, akkor a kizsákmányolás sokkel nagyobb mért éle t ölthet, mint azokban - kapit lista államoli an, ahol a munkásság jogéit tiszteletben tartják. Eszem ágábn sincs • kommunistákk:• 1 szemben a tőkés társadalmat védelmezni, de egyébként is az a kapátlizmuo, amelyet a koiaiiur.isták ^zer-tné/ mumusként a munkásság e 1 őt t lefesteni, a valóságban - már sehol a an létezik. Arxri kában a tőkés vállal - tok hasznának % százalékát elveszi az állam. Franciaországban - nemz .ti' jövodal-aa emelkedésével arányosan mell erelni a munkásság bérét, Angliában olysn szociális biztositási rendszer van érvényben, :mely a munkást a bölcsőtől a sirig védelmezi. A svéd jóléti államban a runk cságnrk mc mar nagyobb beleszólása van a vállal: ti haszon bevefordításába . mint a kapitalistának, .. , Hogy hol szűnt meg : íeizsálxiányolá.s, azt non frázisok, non üres szavak, hanem a tények mutatják reg, A munkásság ? kizsákmányolás megszüntetése alatt nem állazaositás t, hanem á 1 ^tszinvonc 1 ánok euolásét, a termelt javak hasznából vló n-gyobb rászeS-dést érti. Ezzel szemben hasonlítsuk csak össze először n magyar munkás háború előtti keresetét a nostcntvrl', azután, pedig hasonlítsuk össze - nyugati szabad országokban élő dolgozók korcseténük reá.lértákével". Aá n'.aadik vilá.gháboru előtti I/lagyarcrs zág igazán nom tartozott a iogfojiettbbb ipari országok közé. A trgyer munkásság jövedelme messze elmaradt a nyűg-ti országok dlgcsóinak jövedelme mögött, izágiá IS39-1 n az ¿tg.es ipari munkks havi keresete 95 pengő volt, ebből h-vonta élelmiszerre 26 pengőt költött, egyéb láadásclra jöved-leiének majdnem, 75 százalékát fordíthatta. Az első ötéves t.>rv végén az átlagos ipari munkás bár-e 65o forintra veit tehető, ebből havi elelraiszerre fordított 45o forintot, tehát keresetének majd h-remnegyed részét. Egyéb kiadásokr- nindösszj csak 2cc forintja maradt, ha ebbel leverőik eeág o békekölcsönt, pá.it ás sz-kGZ^rv.s ti dijat, akkor ép hogy - lakbérre futotta.