Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május

1956-04-20 [1075]

Tódor Z xvkov, a Bolgár Kommunista Párt alsó" titkára, a Babotnicseszko Lexo cimíi pártlapban ki jelente ..J, hogy a Aosztov elleni szófiai kirakatper hamisításodon nyu

c

edott. iezzel Kosztovot hivatalosan rehabilitálták és a pert érvénytelenítették, . iz utólag rehabilitált Kiosztov - mint Bajk Magyarországon és Gomulka Lengyelországban - azok közé a kommunista vezetők közé tartozott, akik a második világháborút odahaza illegalitásban, vagy börtönökben és táborokban töltötték. Maga ez a körülLény ellentéteket támasztott közte és a moszkvai emigránsok ama csoportja között, melynek Limitrov, Kolarov és Cservenkov voltak a vezetői, Kosztov akkor lett teljesen kegyvesztetté az oroszoknál, amikor miniszterelnöki helyettesi minőségében a kereskedelmi tárg/alások során szembehelyezkedett a szovjet kormánynak hazája gazdasági kizsákmányolására irányuló törekvésével és Bulgária legfőbb export-^ cikkéért, a dohányért megfelelő eladási árat igyekezett kiharcolni. -* Mindamellett Kcsztov semmiesetre sem volt barátja a jugoszláv kommunistáknak. Tito ás Dimitrov bolgár miniszterelnök föderációs terveivel szemben szivós ellenállást tanúsított és örömmel járult hozzá 1948 júniusában a Kominformnak ahhoz a határozatához, amely kizárta Jugoszláviát. A jugoszlávok a denunciálás fegyveréhez nyúltak és kijelentették, hogy a háború előtti kormányrendszer rendőrügynöke volt. A kommunisták pártvitáiban előszeretettel használt fegyver, mely az ellenfél diszKreditálasára használatos, azon az állításon és egyben érven álapult, hogy csak ezzel magyarázható, hogy őt - ellentétben azzal a néhány kommunista vezetővel^ akikot az illegalitás idején L;. tartózta ttak,~ nem végezték ki, hanem börtönbüntetéssel.úszta meg a dolgot. így játszották maguk a jugoszlávok a szóiiai Tito-ellenes kirakatper rendezői kezére <• lagionto.saeb vádpontok egyikét. A tárgyalás első napján a jugoszláv sajtó tyóg tele volt az állítólagos rendőr ügynök Koszt óvva 1 vitatkozással és csak f vádlott álnatatosiafluagatartása, melyet a bíróság előtt tanúsított, késztette Belgrádot arra, hogy ezt a vádat lassan-lassan elejtse. Kosztov jugoszláveilenes magatartása egyáltalán nem zavarta Dimitrov utódát^ Qservenkov miniszterelnököt és a szófiai kirakatper többi rendezőit abban, hogy ó7. titoizmus vádjával bíróság ölé állítsák. A vádirat szyaére vote.';e, hogy "szoktáns, fr akciózó*, a monarcho-fasíszta bolgár rend őr & ég agent provocateur jo, a brit titkos szolgálat aktív ügynöke" és

;,

a ken- és áruló Tito i.gbizalffipsabb munkatársa' volt, °kivil együtt összeesküvést szőtt a £J népi demokratikus rendszer megbuktatására, A vádir°t szerint állítólag beismerte, hogy 1930 óta összeköttetésben állt a trockistákkal es hogy Kun Bála segitségév-1 a Bolgár Kommunista Párt vezető állásába tolta m*gát. «— Kosztov a yizsgála t során állítólag ?zt vallotta,, hogy Titot már 1934-ben Moszkvában álcázott trockistaként ismartc meg. A háború ideje alatt az angolok és amerikaiak »zzal a feltétoTlcl látták cl Titot fegyverrel ás lőszerrel, hogy kötelezi m

n

gát arra, hogy <? háború után Jugoszláviát távolt

c

rxja a Szovjetuniótól és a szocialista tábortól és. hory m-g^k^c

1 ályozz^- azt, hogy a Szovjetunió befolyást szerezzen magának a balkán államokban. Tito állítólag