Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május

1956-04-26 [1075]

^ A nyugati szocialista pártok a közelmúltban megadták a választ a . munkáspártok politikai együttműködésére irányuló kommunista csábításokra A visszautasítás mögött már súlyánál fogva sr's mértékben ? Brit Munkáspárt állott A párt külön nyilatkozatot is készít elő e kommunizmus és szocializmus közötti ellentét leszögezésére Ennek a készülő nyil tkozetnak lényeges tartalma most vált ismeretessé a szocialista folyóiret hasábjain,amelynek szerkesztőbizottságáb--.n a munkáspárt vezére is szeropel. Aligha lehet véletlen, hogy a kommunizmus és a demokratikus szocializmus közötti áthidalhatatlan ellentétek kihangsúlyozása épen most látott napvilágot . Mi az igazi lényege a kommunizmusnak? - veti f.l a kérdés a munkáspárti orgánum Talán csak egy vörösebb változata a mi rózsaszínű programunknak, ugy a kettőt kölcsönös engedmények révén esetleg ös ze lehet egyeztetni? Nem közös célja-e mindkét pártnak osztálym...ntes társadalom létrehozása és nem lehet-e most Sztálin laegtagadás a után közös vonalban megállapodni? A válasz ezekre a kérdésekre ez: Nincs érintkezési pont koamunisto és szocia1 ieta felfogás között. Veszedelmes minden olyan vélemény, amely nem szögezi le világosan ezt. A kommunisták kétértelmű szóhasználata igyekszik elhomályosítani á valóságban fennálló ellentéteket. A társadalmi rendszert^ .amelyet : Szovjetunióban és - leigázott országokban létr.hoztak, ők szocialistának n.,vezik. Vannak egyéb körülményük is, amelyek könnyen hamis következtetésekre vezetnek Mindkét párt a munkásosztályra támaszkodva . a k~pit álizmus elleni küzdelemből nőtt ki Húsz-harminc év előtt* amikor még ugy látszott, mintha a két párt foként módszereiben különböznék, lehetett értelme a tárgyalásoknak az egyrüttmüködésről. DG ennek az ideje e moszkovite kommunizmussal kapcsolatos keserves tapasztalatok utón régen lejárt. A demokrata szocializmus és a moszkvai diktatúra közötti ellentét távolról/szoritkozik a politikai módszerekre. Az ellentét sokkal nélyr hatóDb. /som A szoci-1 izmus legfőbb célja az emberi méltóaág védelme. A demokratikus munkáspártok küzd Íme nem merül ki abban, hogy nagyobb szelet kenyeret biztosíts h:.k - dolgozóiénak, hanem olyan jog kiterjesztésére törekszenek, 'melyre minden munkásnak emberi méltóságánál fogva igénye van. Ez - küzdelem még non fejeződött be, de iránya, célkitűzése minden szabad országban tisztázódott A kommunizmusra mindennek -z ellenkezője áll. Felszabadítást ígértek, de az emberi egyéniség tiszteletének szikráját som nyújtják. A feudális, vagy k-pít list" elnyomás helyébe a mindenható állam még súlyosabb elnyomásé lépett. A munkásnak kommunista uralom alatt nincs sem egyesülési, sem sztrájkjoga, sem beleszólása nincs - bérel: megállapításába és a munkaviszonyok alakításába. A megígért