Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május

1956-04-26 [1075]

Hruscsov példájára el is marta, hogy az osztály harcot a múltban szükségtelen hévvel vivták. Az osztályellenség ellenállásának lehetőségei szinte megszűntek, éppen ezért az osztályharc a jövőben enyhébb formákat ölthat. Ács Lajos rámutatott arra, hogy a kormány sokakat rehabilitált, amnesztiát adott a külföldön élő magyaroknak és azt állitotta, hogy ezzel eltüntették a múltban elkövetett igazságtalanságok nyomsit. Mindez nem egyéb arra irányuló cinikus kis ári étnél, hogy a renáezer kibújjon a felel ősség alól a, nép el- . len elkövetett bűnökért. Nem a külföldön élő magyaroknak van szükségük amnesztiára és szabadságra, ök szabadon élnek- Az egyházüldözés áldozatait, élükön Míndszenty hercegprímással kellene végül is szabadon engedni. Az állitólag a Berija-Péter Gábor banda által szervezett kirakatperek ála adtait kellene végül is rehabilitálni. Ezt követeli a politikai józanság és az emberiesség. A magyar nép türelmetlenül várja a politikai foglyok százezreinek, az ártatlan hazafiaknak, p rasztemtereknek és munkásoknak szabadonbocsátását. A lengyel kommunista kormány már engedni volt kénytelen a nemzet nyomásának, Amnesztiát adott ha rmincezer e liteltnek és leszállította tebbezer fogoly, köztük számos súlyosan megbüntetett politikai elitélt büntetésének időtartamat. A lengyel hazafiak legnagyobb részének, a földalatti hadsereg katonáinak teljes rehabilitálást ígértek. Az üldözésekért felelős minisztereket és rendőrtiszteket, elbocsátották és letartóztatták. Csehszlovákiában a sztálinista gárda csillaga letünöben van. Magyarországon azonban még nem nyíltak meg a börtönök kapui a Sztálin-korszak elitéltjei előtt, Rákosi pedig, aki az üldözés idején uralkodott, erőnek erejével kapaszkodik poziciójába.A magyarországi üldözöttek szabadságának kérdése azonban nemzetközi üjy* Az angol sajtó félreérthetetlenül Iszögezte, hogy a szabadság kérdése képezi a legnagyobb akadályt a Kelet ás Nyugat közel édesének utján. Itt kell valaminek történnie. A szövget politikusok és az angol kormány közötti tanácskozások befejezésükhöz közelednek. A News-Chronicle ezzel kapcsolatban igy ír: "Nem feryeget a tárgyalások meghiúsulásának, vagy a békás egymásmellett élés .... veszélye. Nem lehet azonban szo igaz barátságról a két nemzet között, qaiig nincs egyetértés a szabadság fogalmának kérdésében." A magyar kommunista kormány azzal járulhat hozzá a népek közötti barátsághoz, amelynek alapja ?,z igazi szabadság, hogy szabadonbocát minden politikai foglyot.