Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május
1956-04-26 [1075]
A Nyugat és a Szovjetunió közötti igazi egyetértésnek egyik feltétele az, hogy megegyezés jöjjön létre az egyén szabadsága kérdéséé en - irja a N ews Chronicle . A lap ezzel nem mond kevesebbet, mint azt, hogy a~személyes, politikai és vallási szabadság a próbaköve a Szovjetunió és a szabad világ viszonya magjaválásának. Az angol sajtó a közelmúltban igen sokat irt arról,hogy a szovjet ualom alá került országokban valóban biztositani kellene az emberi szabadságot, szabadon kellene bocsátani az üldözések minden áldozatát és hatékony biztosítékokat kellene nyújtani arra, hogy egy ujabb terror-hullám ne öntse el az emiitett országokat. Amig az emberi szabadság kérdésében nincs elvi megegyezés, - ismét a New-s Chronicle-t idézzük - áthidalhatatlan ellentét fog tatongani a két világ között. Misii tt Eulganyin és Hruasov az elmúlt napokban az angol miniszter elnökkel tárgyalt, a Pa ily Telegraph három cikkből álló sorozatot közölt. A cikket egy könyvből kivonatollak. A könyv fényt vet a szovjet börtönök borzalmaira .Egy volt langy el tiszt irta álnév alatt.Elmondja benne, miként tartóztatta la a szovjet titkoarendórsóg ? miként kinozták meg a vallatás során, miként szökött meg Szibériából Indiába a háború alatt. A Daily Telegraph a cikkek közlésével be akarta mutatni, hogyan működött az úgynevezett igazságszolgáltatás Sztálin idejében. A lap szerdai számának vezércikke rámutat arra: a cikksorozat célja az volt, hogy Bulganyint és Hruscsovot rátirják, mutassák meg az uj rendszer jóindulatát ás. bocsássák szabadon az üldöztetések mág életben lévő áldozatait. Néhány neppal ezelőtt Bulganyinnak és Hruscsovnak alkalma nyilt arra, hogy babizenyit sa az uj ? Sztálin utáni rendszer joszándekát és hogy bejelentse a politikai üldözés és embervadászat néhány áldozatának szab donbocsátását. A két szovjet politikus az alsóházban a munkáspárti frakció vendége volt. Gaitskell kérést intézett hozzájuk, hegy engedjenek szabadon a Szovjetunió és a kelat európai állatrck börtöneiből kétszáz szociáldemokrata politikai foglyot. Amikor a kérelem eluangzott, Hruscsov dühbe gurult. Egyes jelentések szerint még csapiam is volt hajlandó átvenni a foglyok névjegyzékét. Mindö-ssze azt válaszolta, hogy a Szovjetunióban nincsenek szociáldemckra ták és hogy a keleteurópai országokhoz semmi köze. Az angal sajtó persze nem tért napirendre Hruscsov azon próbálkozása felett, heg/ elhárítsa magáról a felelősséget a KeletEurópában történtekért. Angliában nagyon jd tudják, hogy a kelet- és középem? ópo i kommunista rendszereket fegyveres erővel, vagy fogy/eres erével való fenyegetéssel kényszerit ették a népek nyakára ás hogy a csatlós kormányok tulajdonképen Moszkva bábjai. Nem vitás, hogy ezek a kormányok maguk is követtek el súlyos bűnöket, a
