Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május
1956-04-25 [1075]
A z Irodalmi Újság egyik ci kkéroT Sarkadi Imre, aki a Szabad Népben nyilvánosságra hozta, hogy az irók lázadása nem ült el, az Irodalmi Újság március 31 ~i számában cikket irt egy bírálatról, amely támadta Benjámin László kiábrándult költészetét* Sarkadi a többi között a következőket állapítja meg : Egy időben titánoknak hittük magunkat, akiknek már csak egy-két lépés kell ahhoz, most kevésbé hisszük. Ez a mondat azt jelenti, hogy ők, a párt költői, valamikor hittek a kommunizmusban s de ma már nem hisznek benne annyira. Sokan osztoznak Sarkadi sorsában. 1952-ben megjelent egy kötet ezzel a címmel : Magyar irók Rákosiról. A szirupos, magasztalástól ragadó kötet tartalomjegyzékében a következő nevek is szerepelnek : Zelk Zoltán, Háy Gyula, Déry Tibor, Aczél Tamás, Más szóval az irók lázadásának vezetői. A tanulság világos : az udvaroncság nem költőnek való. Továbbá : az oroszlánt nehezebb igába törtd, mint á io at, Elképzelhető, hogy az írószövetség emlékezetes ülésén a pártfőnök milyen riadtan nézte a rátámadó írókat, akik olyan sokáig szelíden ugrándoztak át a pártelőirások karikáin. Az oroszlánszeliditők tudják, hogy ez nem meglepő tapasztalat,, Persze, az írószövetség nem minden tagja oroszlán, sőt nem mindegyik iró sem. XXX Illés Bé la c ikkéről Az Irodalmi Újság egy másik számában Illés Béla cikket irt Darvas Józsefről. A cikkíró bevezetőül megállapítja, hogy Darvas írásait senki sem meri dicsérni, mert az iró miniszter és esetleg még azt hinné, hogy kritikusa érdekből hizeleg neki. De ő, Illés Béla nem fél. Miniszter vagy sem, ő bátran megmondja Darvas József szemébe, hogy egy ilyen nagyszerű, kitűnő, kiváló irót még nem látott. 0, Illés Béla ' elszántan vállalt minden kockázatot, hogy megmondja véleményét.