Szigorúan Bizalmas, 1956. április

1956-04-16 [1074]

Mintegy 2öoo év előtt jelent meg a nagy görög bölcselőnek, Arisztotelésznek egy kis munkája Közgazdaságtan cimmel. A szerző röviden ismerteti a különböző államformák, királyságok, köztársaságok különféle gazdasági rendszerét vagy államháztartását anélkül, hogy valamilyen éltalános, örök érvényű közgazdasági törvény meghatározására törekednék. Bölcsen tá.dta Arisztotelész, hogy a közgazdasági kérdések gyakorlati természetűek, amelyeknek megoldása korok szerint váltózik

P Hiszen egy-egy találmány, bizonyos felfedezés elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa egy egész kor termelési módszerét. Minden gazdálkodás célja azonban az, hogy először az ember nélkülözhetetlen igényeit elégitse ki. Ezért Arisztotelész nem az állam, hanem a családi háztartás kérdéseit és a családok egymáshoz való viszonyát tárgyalja először, sőt ezt is megelőzi munkájában a különböző foglalkozási ágak : felsorolása fontosságuk szerinte Természetes, hogy a legfontosabbnak a földművelést tekinti, amely élelmet termel. A földmüvelés - irja - nemcsak élelemmel lát el bennünket, do szorgalmas és erős jellemű férfiakat is nevel a társadalomnak. A földművelő • nemcsak az időjárás viszontagságaival, kártevő rovarokkal.-és . . . állatokkal küzd, de résen kell lennie, hogy a rabló szándékú emberrel is megküzdjön, mert a város védő falain kivül él. . Mennyire korszerűek ezek a sorok napjainkban. A földmüvelés eszközei és módszerei megváltoztak ugyan, de a gazda szorgalma, takarékossága és megbizható jelleme nem változott. Bárhová vetődne a földművelő napjainkban is, ha egy darab földhöz jut, amit művelhet és családot alapithat, úgyszólván egy egész társadalom munkakörét végzi családjával ; házat épit, szerszámokat farag, bútort, edényt készit, főz, fon, senkire ráutalva nincs, egész ember önmagában. De nemcsak a gyakorlati élet vágyait, képzeletét ( ..a művészetek, a költészet, a dal örök bölcsője a földműves hajléka, ahol vendéglátásra talál c-z , aki betér. Mily en végzetes tévedés,, hogy a társadalomnak ezt az éltető gyökerét, az önálló parasztságot irtják Magyarországon, ahol a tudomány hamis cégére alatt szolgaságba döntik. Bizony haszonnal olvashatná Arisztotelész Közgazdaságtanát bármelyik moszkovita ideológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az Akadémia kiadásában egy tavaly megjelent tanulmányhoz irt bevezetőben Rusznyák István, az Akadémia elnöke ..,» / ( .... amelyben a szolgai alázatnál csak a logikai ellentmondások a kirivőbbok.