Szigorúan Bizalmas, 1956. április

1956-04-10 [1074]

/A kommentár bevezető része vehetétlen volt./ « Vajjen hogyan, milyen eszközökkel biztosította a Szovjetunió kstelmi • túlerejét a rab országokkal szemben ? El­sősorban természetssen katenai ás politikai erőszak alkalmazá­sával. Ezen túlmenően azonban a hódoltság megszilárdításának egyik legfőbb eszköze a gazdasági befolyás kiterjesztése. Ezt szolgálják a hosszúlejáratú szovjet hitelek, amelyek egy megha­> tározott terv finanszírozására irányulnak. Ilyen volt nálunk például Sztálinváros megépítésének elrendelése, amely elsősor­ban a Szovjet érdekeit szolgálta* Világossá válik ez, ha meg­gondoljuk, hogy a lényeges ipari, alapany agokat - elsősorban a vasércet - a Szovjetunió szállítja. Ez ateljes függőséget, a száz százalékos kiezolgáltetotisságot jelenti. Hiszen a szovjet kereskedelmi kapcsolatokban beálló legkisebb változás, a nyers­anyagszállítások elmaradása, vagy pedig a szovjet igények fi­gyelembevételével folyó ipari termelés- készítményei átvét elének magtagadása azt jelentené, hogy Sztálinvárosnak, illetve a szov­jet kivitelre beállított g/árainknak la kellene állniok. Mi következik ebből ? Elsősorban a nehézipar fej­lesztésének káros volta. :V;inél inkább fejlesztik nálunk a nehézi­part, annál nagyobb mértékéén szorulunk rá a szovjet szállítá­sokra, s igy annál függőbb le sz a helyzetünk Moszkvával szemben. Meggyőzően bizonyítják ezt a tényt a számadatok is. Magyarország külkereskedelmi forgalmának csaknem 5o százaléka a Szovjetunióba irányul. Az egyoldalú külkereskedelmi forgalom esetleges csökkenése sokkélinkább érintené és bénítaná meg a rab országok -^köztük Magyarország - gazdasági életét, mint a Szovjetét, Végeredményképen tehát megállapíthatjuk, hogy a Szov­jetunió a külkereskedelem révén minden politikai és katonai be­avatkozás nélkül is képes teljes mértékben irányítani a népi de­mokráciák gazdasági életét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy el­hanyagolják az apróbb üzleti fogásokat. Az illetéktelen gazdasá­gi beavatkozás, a gazdasági szabad rablás korszaka ugyanis az 195o-es évek elején lezárult. Ettől az időponttól kezdve már nem fizettünk jóvátételt. A szovjet érdekeltségű vállalatok n agyré­szét felszámolták és a szovjet-magvor vegyes vállalatokat - ki tudja, milyen ellenérték fejében - megkaptuk. Magyarország kizsákmányolása persze tovább folyik. A többi között a rubel és a forint közötti mesterséges hivatalos árfolyam segítségével is.

Next

/
Thumbnails
Contents