Szigorúan Bizalmas, 1956. április
1956-04-10 [1074]
/A kommentár bevezető része vehetétlen volt./ « Vajjen hogyan, milyen eszközökkel biztosította a Szovjetunió kstelmi • túlerejét a rab országokkal szemben ? Elsősorban természetssen katenai ás politikai erőszak alkalmazásával. Ezen túlmenően azonban a hódoltság megszilárdításának egyik legfőbb eszköze a gazdasági befolyás kiterjesztése. Ezt szolgálják a hosszúlejáratú szovjet hitelek, amelyek egy megha> tározott terv finanszírozására irányulnak. Ilyen volt nálunk például Sztálinváros megépítésének elrendelése, amely elsősorban a Szovjet érdekeit szolgálta* Világossá válik ez, ha meggondoljuk, hogy a lényeges ipari, alapany agokat - elsősorban a vasércet - a Szovjetunió szállítja. Ez ateljes függőséget, a száz százalékos kiezolgáltetotisságot jelenti. Hiszen a szovjet kereskedelmi kapcsolatokban beálló legkisebb változás, a nyersanyagszállítások elmaradása, vagy pedig a szovjet igények figyelembevételével folyó ipari termelés- készítményei átvét elének magtagadása azt jelentené, hogy Sztálinvárosnak, illetve a szovjet kivitelre beállított g/árainknak la kellene állniok. Mi következik ebből ? Elsősorban a nehézipar fejlesztésének káros volta. :V;inél inkább fejlesztik nálunk a nehézipart, annál nagyobb mértékéén szorulunk rá a szovjet szállításokra, s igy annál függőbb le sz a helyzetünk Moszkvával szemben. Meggyőzően bizonyítják ezt a tényt a számadatok is. Magyarország külkereskedelmi forgalmának csaknem 5o százaléka a Szovjetunióba irányul. Az egyoldalú külkereskedelmi forgalom esetleges csökkenése sokkélinkább érintené és bénítaná meg a rab országok -^köztük Magyarország - gazdasági életét, mint a Szovjetét, Végeredményképen tehát megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunió a külkereskedelem révén minden politikai és katonai beavatkozás nélkül is képes teljes mértékben irányítani a népi demokráciák gazdasági életét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolják az apróbb üzleti fogásokat. Az illetéktelen gazdasági beavatkozás, a gazdasági szabad rablás korszaka ugyanis az 195o-es évek elején lezárult. Ettől az időponttól kezdve már nem fizettünk jóvátételt. A szovjet érdekeltségű vállalatok n agyrészét felszámolták és a szovjet-magvor vegyes vállalatokat - ki tudja, milyen ellenérték fejében - megkaptuk. Magyarország kizsákmányolása persze tovább folyik. A többi között a rubel és a forint közötti mesterséges hivatalos árfolyam segítségével is.