Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-03-27 [1074]

A budapesti rádió és a lapok büszkén jelentették, milyen feltűnést keltett Londonban és a szabad világban Szeröv szovjet hadseregtábornok repülőgépe, A repülőgép a szovjet technika egyik csodája. Majdnem 800 km-es sebességgel repül, villámgyorsan emelkedik fel tizezer méter magasságba, kényelmi be- . rendezése meghaladja a hires nyugati gépekét. OtTen személyt sz^llit, szóval valóságos remekmű. A nyugati megfigyelők valóban izgatottan és tegyük mindjárt hozzá : elismeréssel fogadták a gép teljesítményét. A nyugati rádiók és a sajtó kivétel nélkül foglalkozott megjelenésével és méltatta ujitásait. Mindaz tehát, amit . Budapest. o:r~:Zl az eseményről irt, kivételesen igaz. Hazudni azonban nemcsak ugy lehet, hogy valaki valótlar^ágot állit, hanem ugy is, hogy elhallgat. Egyetlen szó sem volt ugyanis arról a feltűnésről és kinos meglepetésről,• amelyet nem a gép, hanem az utasa keltett. Szeröv hadseregtábornok, az orosz titkosrendőrség főnöke, a legrosszabb emlékű, legvéresebb kezű hóhér, aki még a Szovjetunióban életben van. Milliók keserves pusztulásét agyalta ki és hajttatta végre, a többi között ő telepittette ki a balti népeket, hurcoltatott el egész néptörzseket és ő volt a legfőbb irányitója a Kelet-Európában s Magyarországon is történt tömeges emberrablásoknak. Szeröv neve vörös posztó minden tiszteEségesen gondolkodó ember előtt és az angol közvélemény partkülönbség nélkül a legnagyobb megbotránkozásának adott kifejezést afelett, hogy a/íiosclygó, koegzisztenciát hirdető szovjet kormányférfiak éppen ezt a főhőhért küldték angliai útjuk rendőri előkészitő jeként. Szeröv kinosan vigyorog és ezt kérdi : olyan vagyok én, mint egy tömeggyilkos ? Az angol közvélemény válasza ez : nemcsak olyan, hanem az. XXX Hegedűs András beszamolőszerü beszédet mondott Csornán. Szépen megköszönte a Szovjetuniónak, hogy Magyarország déli és nyugati határon megváltozott a helyzet. Beszélt a megenyhült nemzetközi helyzetről, mindenről beszélt, csak arról nem szólt, az András, hogy ha ez igy van, ha Magy ar országot a külső támadásnak még az árnyéka sem fenyegeti, ha amerre nézünk, határainkon baráti arcokat látunk, akkor miért kell töméntelen költséggel és szégyennel fenntartani a vasfüggönyt, a dupla tüskés-drótot, az aknamezőket, a nyomsávokat, a f igy elő tornyokat, a géppuska-fészkeket, a buktatókat, a vizesárkokat, a farkasvermeket, az állig felfegyverzett zöld ávósokat, a vérebeket és az elvetemült spiclik siserahadát ? Hegedűs beismerte, hogy a vasfüggöny nem a szomszédok rajtaütése elleni készenlétre szolgál, henem egyedül és kizárólag a magyar állampolgárok ellen.