Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-03-27 [1074]

Hruscsov beszéde, amelyet a pártkongreszszus zárt ülésen mondott és amelyben Sztálint keményen megbírálta, az egész világon óriási érdeklődést és a kommunista pártokban érthető izgalmat okozott, A beszéd keresztülhúzta azoknak számításait, akik azt tervezték, hogy a Sztálin-kultuszt fokozatosan építik le és a lenini elvekhez való visszatérést nem kapcsolják össze utódának trónfosztásával. Az eredeti terv az volt, hogy Sztálinnak legfeljebb módszereit és személyi gesztusait bírálják, de érintetlenül hagyják azt a tekintélyt, amelyet az elméleti kérdésekben és a pártszervezés tekintetében szerzett. Erre a szándékra vallanak a Moszkvából visszatérő külföldi delegátusok beszámolói, amelyek elvben bírálták és elítélték a személyi kultuszt, de közben érintetlenül hagyták Sztálin személyét. Hruscsov előadása azonban szigorú bírálatot gyakorolt Sztálin személye és módszerei felett, s megsemmisítette ezt a tervet és tökéletesen uj helyze tet teremtett. A kommunista pártok vezető ezután már nem kerülhették el, hogy Sztálinról szóljanak és Hruscsovhoz hasonlóan ítéljék el a hajdani d iktátort, A különféle megnyilatkozások, beszédek, vezércikkek és ülések azt bizonyítják, hogy az egyes kommunista pártok azonnal átvették a moszkvai gyakorlatot és egymás után ráncigálják elő a különféle vádakat, amelyekkel hajdani tanítómesterüket és példaképüket illetik. Az Olasz Kommunista Párt az elsők között volt, amely csatlakozott a Moszkvában elindított sztálinellenes kampányhoz. Togliatti ás °z Unitá szigorú szavakkal bélyegezte meg Sztálint és követelte a kollektív vezetés elvének maradéktalan keresztülvitelét. Az ol-sz párt nem tehetett egjpbat, mint amit tett. Moszkva azonban súlyos csapást mért azokra az elképzelésekre, amelyek szerint az olasz népnek, elsősorban a kommunista párttagoknak adagolva kell beadni a különféle sztálinellenes megjegyzéseket* Először csak arról volt szó, hogy a Szovjetunióban személyi kultusz alakult ki Sztálin idegén. Hruscsov beszéde után be kellett vallani, hogy ez a személyi kultusz lényegében önkényuralom volt, Sztálin olyan állapotokat teremtett, amelyek egyértelműek a törvénytelenséggel. Az olasz kommunista vezetőknek Hruscsov beszéde ut*n már nemcsak arról kellett beszélniök, hogy Sztálin bizalmatlanul kezelt mindenkit," akivel dolgs v<2Llt,é3 a különféle kérdésekben tévedett, hanem arról is,hogy a hatalom utáni vágya mértéktelen volt és elvei meg módszerei eltorzították a szocializmus valódi képét.