Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-03-27 [1074]

Az Humanité hétfői száma jelentette, hogy kedden közli Maurice Thorez cikkét az SZKP XX.Kongresszusával összefüggő kérdésekről. Az Union Française d'Information hétfőn este már közölte - kb 4o gépelt oldal terjedelemben - a cikk szövegét. A Sztálinra vonatkozó rész a következőképen hangzik: Rendkívül jellemzők a kongresszusra azok az őszinte bírálatok, amelyekkel a párt hibáit és tévedéseit, valamint a Szovjetunió közigazgatási és gazdasági szervei által elkövetett hibákat illették... A kongresazus megmutatta, hogy a múltban komonyan megsértették a pártélet lenini szabályait, s megállapította, hogv a személyiség kultusza, amely a marxizmus-leninizmus szellemétől idegen, a XX. kongresszus előtti időszakban elméleti és gyakorlati téren egyaránt nagyon elterjedt és súlyos károkat okozott, mivel megnehezítette a vazetők bírálását, gátolta a belső páitdemokráciát és néh;i téves döntések elfogadását segítette elő. Sztálin elvtárs hibája az volt, hogy tevékenységének utolsó időszakában nem vette figyelembe a pártélet és pártvezetés bizonyos szabályait, amelyeket pedig maga is tanított a nemzetközi kommunista nozgalornnak, különösen "A leninizmus kérdései" cimü munkájában. A XX. kongresszuson elhangzott önkritikái megállapításokat - melyek nyilvánvalóan egy nagy párt erejének a jelei, egy olyan párté, mely nem fél elismerni tévedéseit - a reakció emberei arra igyekeztek kihasználni, hogy mindenféle találgatást koholjanak a kommunista mozgalom ellen. Mintha a Szovjetunió Kommunista Pártjának általános vonala nem vezette volna e pártot és az országot diadalról-diadalra a jólét, a kulturális fellendülés és a nemzeti nagyság utján. Egyes tévedések szükséges msgbirálása azonban semmit sem vonhat le Sztálin történelmi érdemeiből. Sztálin megvédelmezte és továbbfejlesztette Lenin gyakorlati és elméleti örökségét, a világ egyhatodán ötéves terveket valósitott meg és szocializmust épített fel, nagy szerepe volt a párttal szemben álló mindenféle ellenséges ceoport - trockisták, jobboldaliak,stb. leverésében, amelyek az Októberi Forradalmat vesztébe döntötték volna. Nagy szerepe volt abban is, hogy meghiúsították a nemzetközi imperializmusnak azokat az összeesküvéseit, amelyeket a világon sokáig elszigetelten álló szovjet hatalom ellen szőtt. A XX. kongresszus megmutatta Sztálin ama nézetének hamis voltát, amely szerint az osztály harcnak élesedni kell a Szovjetunióban abban a mértékben, ahogy a szocializmus építése sikeresen