Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április
1956-04-05 [1074]
Mint a budapesti rádió jelenti, Rákosi Mátyás párttitkár nyilvánosan rehabilitálta az 1949, szeptemberi kirakatperben halálraítélt Rajk Lászlót. Ezzel a rehabilitálással, amit Tito már tavaly júliusi karlováci beszédében követelt, fontos le- • pés történt a jugos zláv-magyar ellentétek tisztázására. . A rehabilitálás egy beszéd elmondásával történt, melyben Rákosi közölte, hogy a pártvezetőség az imperialista ügynök Berija és magyar oinkosa, Péter Gábor, leleplezése után felülvizsgáltatta a Rajk-pert, aminek során kiderült, hogy "Rajkot • provokációk alapján Ítélték el". Ennek következtében a legfelső .bíróság "rehabilitálta Rajkot és más elvtársakat". Mint látható, a rádió-jelentést nem nagyon pontosan fogalmazták, mert teljes biztonsággal nem derül ki belőle, hogy a rehabilitálás kiterjed-e Rajk valamennyi vádlott-társára. Ha azonban ismerik a budapesti v kirakat-per vádiratát, akkor nem lehet elképzelni, hogy Rajk és a már 1954-ben rehabilitált és szabadonbocsátott Noel Field ártatlanná nyilvánítása után hogyan tartható fenn a vádnak akárcsak ( egyetlen pontja is, Rákosi ugyanebben a beszédében bejelentette nevükön meg nem nevezett szociáldemokraták egész sorának rehabilitálását és szabadonbocsátását is. Talán közöttük van a "magyar Pierlinge-r" és a magyar szociáldemokrácia ba3s zárnyának egykori vezetője, Szakaits Árpád is. Ragk László egészen bukásáig vezetője volt a„ magyar kommunisták partja jobbszárnyának. Rákosival, Gerővel, . 1 •Farkassal és Nagy Imrével ellentétben nem tartozott az úgynevezett "moszkovitafc" csoportjához, amely 1945-ben orosz emigrációból jött vissza hazájába, és nyomban elfoglalta a pártban a kulcsr pozíciókat. Rajk Magyarországon futotta be politikai pályáját. Miután hazatért Spanyolországból, ahol a nemzetközi brigád Rákosizászlóaljában a politikai biztos tisztségét töltötte be, Rajk a második világháború nagyobbik részét börtönökben és internálótáborokban töltötte Magyarországon és Németországban, A háború "befejezése után belügyminiszter volt és obben a minőségben ő irányította a polgári Kisgazda Párt szétverésére irányuló akciókat w - ennek a partnak a parlamentben abszolút többsége volt - és más polgári pártcsoportok szétzúzását célzó intézkedéseket. Annak aa érdemének ellenére, hogy 6/tette szabceüdá a kommunista egyeduralom útját, 1948 augusztusában félretolták és a kevésbé fontos külügyminiszteri székbe ültették, majd 1949 májusában letartóztatták,. Bár Rajk a jugoszláv kommunisták baloldali radikális, nemzetközi irányvonalától távol állott, és a vezető ma-, gyar kommunisták sorában az egyetlen volt, aki Ti tóval szemben komoly fenntartásokkal élt, Rákosinak sikerült a Kominformmal támadt konfliktust e veszélyes versenytársával szemben kihasználni és őt "-SLtoistának" feltüntetni. 1949 s zeptemberében Rajkot bíróság elé állították. Vádlott-társai között szerepelt dr, Szőnyi Tibor /Hoffmann/, a magyar kommunisták káderfőnöke, aki a háború ideje alatt a magyar kommunista emigránsok úgynevezett zürichi csoportját vezette, A zürichi csoport "többi tagja ugyanakkor szintén a kerekek alá került. Egyikük, dr, Kálmán András,a perben terhelő tanúvallomást tett Szőnyi ellen. Másikuk, aki diák korában Zürichben Weiss néven szerepelt, de valódi neve Vági Ferenc, arra volt előkészítve, hogy szerepet játsszék a perben, de, ugy latszik, vagy nom hagyta magát megtörni, vagypedig idő előtt meghalt a ; bántalmazások következtében.
