Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-04-02 [1074]

Húsvétkor az emberi lét távlatai a végtelenségbe nó'nek. A Krisztussal megváltott ember előtt feltárul az örökkévalóság látomása* De húsvétnak nemcsak egyéni távlatai vannak. Húsvét fénye bevilágítja az egész láthatárt, fényénél valamivel világosabban bontakoznak ki a nemzeti lét távlatai is. E távlatban ma több az ellentét, mint a nemzeti sors szerencsésebb és békésebb korszakaibon, mert a világtörténelmi események ismét az ellentétes erők ütközőpontjába sodorták a magyarságot. Az ország túlnyomó többsége megújult hittel ünnepli a megváltó feltámadását. Az elnyomó kisebbség és cinkosaik világszerte a bálványrombolás kínos,zűrzavaros és megalázó szerepében vesznek részt. A bálvány életeben olyan kíméletlen, érzéketlen és kemény volt, mint az acél. Halálában azonban olyan törékenynek és mulandónak bizonyult, mint általában a bálványok, amelyeket emberáldozatokkal tartottak fenn. ^Az igazán nag_y ember - Arany János szavaival élve - halála után éltető eszmévé finomul. A bálványnak óhatatlanul agyaggá kell válnia, akármiből készalt is annakidején. Némelyek lelkendezve,mások kényszeredetten törik most szét a cserepeket. A bálvány egykori helyét törmelék tölti be és húsvét reggelének tiszta fényénél ez a törmelék lesújtó Ítélet a bálványimádás minden formájáról. A húsvéti fényben töretlenül állnak azok, akikrek élete a magyarságot és oz emberiséget szolgálta, akiknek példája is útmutatása szabad akeretból elfogadott hagyománnyá vált. A magyarság igazi nagyjai közül senkit sem lehet kiiktatni, vagy átértékelni. Mindazt, arait országuknak ás népüknek jelentettek, ma is épp olyan időszerű, mint tíz, husz , vagy száz évvel ezelőtt. A magyarságban mindig megvolt az éistt népek arányérzéke, történelmet formáló realizmusa és Ítélőképessége. A magyarság soha nem teremtett bálványokat magának, űz az egyik oka ás egyben következménye is annak, hogy a magyarság nemzet volt és marad, hogy szellemi öröksége, értékei a húsvéti távlatban is félreismerhetetlen. A magyarság minden más népre hasonlít, mert Istai képére teremtett emberekből áll. Tagja az emberiség nagy családjának és egyik letéteményese a közös örökségnek. De egyben minden más héptől különbözik is, mert történelmének túlnyomó nagy rásze alatt ügyeit a maga módja szerint intézte. A nemzeti függetlenség igényét még akkor sem adta fel, amikor a történelmi fordulatok átmenetileg megfosztották önkormányzati jogának gyakorlásától*