Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-04-02 [1074]

Gallicus hirmagyaráző"ásatások a magyar bitófa tövében " cim alatt Rajk rehabilitálásával foglalkozott. Rákosi Mátyás, az isten hétamegett Hevesen, ahol valaha Marci olyan boldogan élt, beszédet mcJlott, A köpcös és bölcs atya a mártírok diadémját '"'űzte azok keblére, akiknek teste régen elhamvadt a bitó­fa tövében. Most ő ásta ki őket. Nem felejtettük el, hogy miután a hóhér a Rajk-per letárgyalása után áttette zsákmányát, Rákosi egy budapesti pártgyülésen azt mondta, sok álratlan éjszakájába került, amig az összeesküvés leleplezésére elszánta magát. Ez volt az első és utolsó eset, amikor Rákosi lelki vivódásáról beszélt a nyilvánosság előtt, mert különben soha nem érzékenykedett, soha nem voltak aggályai és töprengései. Egy évtized alatt végig gázolt a magyar életen, sohasem rendült meg, nem érzett részvétet, katego­rikus mészárosnak bizonyult, aki szalámihoz hasonlította az ezer­éves néptestet, faragott és szeletelt anélkül, hogy a szeme is meg­rebbent volna? mindaddig, .amig az egyéni jognak, az állami szuve­renitásnak, o lelkiismereti függetlenség /árnyéka sem maradt. Egyetlenegyszer voltak csak zavaros álmai, egyetlenegyszer virrasz­totta át az éjeket, amikor Rajkót és társait adta a hóhér kezére. Mi nem hisszük, hogy Rákosi valóban gyötörte magát, nem hisszük, mert érzelmi életet nem tételezhetünk fel róla. Csak annyit hiszünk, hogy Rajk, aki bálvány szerű jelensége volt az Akadémis-uteaj^párt­egyhéznak, kemény falatnak bizonyult Rákosi számára. Ezért meg­tagadta énjét, cinizmusát és beállt a dráma áldozatai sorába. El kell veszítenie a régi kamerádokat, akik árulóknak bizonyultak, de ezt nem könnyű szivvel cselekszi, belül vérzik és zokog. Talán meg sem tenné, ha nem a népmilliőknak és a honnak a sorsáról volna sző. Szóval ébren virrasztott, amig a döntés megérlelődött benne. Ö lep­lezte le az összeesküvést, minden dicséret és érdem az övé. Emlé­kezhetünk rá,' hogy ezt az érdemet, amelyet honunk és nemzetünk meg­mentéséért tudhatott magáénak Rákosi Mátyás, meg kellett köszönni rajongó szavakban a köpcös bölcsnek. Intézményeknek, szervezetek­nek könnyes szemmel kellett hálát rebegni. Hiszen ő vette észre a szörnyű merényt, amely csodálatos életünk ellen készült, ő határoz­ta el, hogy végez a tettesokkel, legyenek azok bár belső bajtársai, eszmei gyermekei. ^-nek Most ugyanaz a férfi, aki kiagyalta az egészet, és odavetette őket rendőrlegényeinek és bíróinak, aki a hóhérra rá­kiáltott : " huzd meg szószékre állt valahol Hevesben, ahol egy­kor boldogan élt Marci és csak ugy félvállról tudomására adja a ma­gyaroknak, hogy Rajk tévedésből halt meg. ártatlanul. Megnyugtatja őket hogy győzött az igazság, a legfelső bíróság már rehabilitálta őket. A mészáros most uj ukázt kapott Moszkvából. Most már nem öl, ellenkezőleg, most már rehabilitál.

Next

/
Thumbnails
Contents