Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április
1956-03-27 [1074]
A magyar közvélemény már jónéhány hete gúnyos várakozással figyelte, mikor szólalnak meg a moszkvai pár tkongreszszuson elmondott beszédek nyomán átmenetileg elnémitott budapesti vörös vezérek. Száraz ágon hallgató ajakkal meddig ültök csüggedt madarak ? - kérdezhették volna a költővel a szatirikus kedvű magyarok. Tegnapig, adta meg a választ az idézetben foglalt kérdésre Hegedűs András, a kommunista minisztertanács elnöke. Hegedűs tegmpra visszanyerte beszélőképességét és hosszabb szónoklattal fordult Csorna község e célból kivezényelt parasztságához. Aki azt várta volna, hogy Hegedűs szavai végleg eloszlatják a Szovjet kommunist° pártkongresszus óta leereszkedett ködöt, az csalódott. N G m csalódott azonban az, aki feltételezte, hogy a kommunista minisztertanács elnöke ismét zavartságból fakadó mellébeszélésre szoritkoz:"?-, Ezt tette Hegedűs András, de beszéde tartalmazott mégis néhány elszólást, ami mégis csak rávilágított, ha nem is másra, mint a budapesti kommunista rezsim lelkiállapotára. Arra nem kívánunk visszatérni, bár fölöttébb jellemző, hogy Hegedűs nlilyen lányos finomsággal tolmácsol ti a magyar közönség, a csornai parasztság számára Hruscsov sztálinellenes éles kirohanását. Hegedűs azt magyarázta, hogy ahol személyi kultusz alakul ki, ott megszűnik a bírálat lehetősége és a csalhatatlannak hitt vezeti bármilyen .tehetséges emberek legyenek is, szükségszerűen hibákat követnek el. Bámulatos gyengitése ez annak a konkrét példákra alapozc tt és sorozatos gonosztettekre hív átkozó.megsemni sitő bírálatnak, amelyben Hruscsov részesítette a szovjjt kommunista párt kongresszusának zárt ülésén a Sztálin körül kialakult személyi kultuszt. Hegedűs ugy tesz, mintha semmi sem feküdne jobban a szivén, mint a bírálat korlátlan szabadsága. Szinte remeg á kommunista minisztertanács elnökének hangja, araint odavágja a meghallgatására kivezényelt szegény csornai szemébe, hogy elő kell segíteni minden téren a bátor bírálatot, a vélemények őszinte felvetését. Ugyanez a Hegedűs néhány mondattal odébb épp a bírálat jogának gyakorláséért rója meg Nagy Imrét és kiszolgálóit, az úgynevezett jobboldali elhajlókat. A minisztertanács elnöke Csornán szinte könnyektől elcsukló hangon állapította meg, milyen káros hatása volt annak, hogy a jobboldali elhajlók megkísérelték Központi Vezetőségünk bátor önkritikáját pártunk ellen fordítani.
