Szigorúan Bizalmas, 1956. március

1956-03-11 [1073]

A hírmagyarázó bevezetőben megemlítette, hogy a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap keretóban jogi előadás-sorozatot is tartottak. Az előadás-sorozat ünnepi megnyitó ülésének első szónoka az úgynevezett Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, Nonn Gyögy volt, akit az álparlament legutóbbi ülésszakán nevezett ki erre az állásra. Nonn György a jogvégzettség hiányáról ismert legfőbb ügyész beszédében azt a megállapítást tette, hogy a magyarországi kommunisták jogszabályaiban a munlásakarat emelkedik törvényerőre. 'Nonn György szerint a kommunista jog szabályai a szocializmus építésének ösztönzői nevelői. Csodálatos megállapítások 3zjk. Eddig azt hihette az ember, a jogszabályok rendeltatése, hogy különösen az egyének egymás közti, vagy az egyének és a kizületek viszályaiban objektív zsinórmértékül szolgáljanak a biró számára. Nonnék véget vetettek az ilyen, szerintük maradi jogfelfogásnak és kinyilatkoztatták,hogy a jogszabályok tervteljesitésre ösztönöznek, nevelnek. Szóval a pillanatnyilag a legfőbb kommunista ügyész tisztét betöltő Nonn György szemében a kr. immúnis ta állam jogszabályai mindenekfelett a munkáhajszát, a tömegek kizsákmányolását, a magyar nép munkaerejének, a magyar föld termőerejének kiszipolyozását szolgálják. Az igazat megvallva ezt eddig is tudtuk. Amióta kommunisták uralkodnak Mag/arorszagon, megszűnt a jogrend. Hogyan is lehetne jogrendről beszélni olyan rendszerben, ahol - hogy csak egy példát említsünk - az ügyvéd nem vállalhat termelőszövetkezet elleni pert, ahol termelőszövetkezettel folyó peres ügyben a biró mindig a szövetkezetnek köteles igazat adni, tekintet nélkül a tényállásra. De kár volt Nonn Györgynek azt trondani, hogy a kommunizmus jogszabályaiban a magyar munkásakarat emelkedik törvényerőre. Igen nagy óvatlanság akár Nonn György, akár más kommunista ügynök részéről, ha a magyar munkásság akaratát emlegetik. A magyar munkásság vágyai., kívánságai és "véleményei nem egyformák, de egyvalamiben minden bizonnyal tökéletesen egységesek. A magyar munkásságban egyvalamiben nincsen eltérés, nincs különvélemény abban, hogy a Szovjet kiszolgálására szervezett mai kommunista uralmat nem akarja. Ha a magyar munkásság akarata valóban érvényesülne a jogszabályokban, akkor mindenekelőtt megszüntetnék a mai bérezési rendszert, elsepernék a kizsákmányoló kommunista államhatalmat képviselő álszakszervezeteket és helyreállítanák a munkásság szervezkedési szabadságát, a dolgozók sztrájkjogát. A magyar munkásság akarata szerinti jogszabályok egyszersmindenkorra véget vetnének a répellenes normarendezési manővereknek, az úgynevezett javítónevelőmunkának és a munkásotc szabad költizködési jogát gátló minden kommunista kerictozáenak. És ha a rra^v~- munkásság akarata érvényesül majd £ jogszabály ob alkotásában, aminthogy'ez is el fog következni, akkor a biróság elé állítják a munkásbaj^za kommunista értelmi szarzőit &s mindazokat, akik a magyar munkásság létére törtek. ~ r Masvar ílrc-rán™!