Szigorúan Bizalmas, 1956. március

1956-03-10 [1073]

- Érthető, hogy ez mély keserűséggel töltötte el. Az igazságtalanságon nem változtatott az, hogy a magyar irodalom dus hasznát látta annak, hogy ön minden idejét müforditásoknak és irodalomtudományi munkásságnak szentelhette. " Magyar irodalomtörténet " cimü munkája valóban a ki aszszikus tanulmányok közé tartozik. Kötelező olvasmány mindenki számára, aki a magyar irodalom lelkét meg akarja ismerni, - Az elmúlt esztendőkben sokszor kérdeztem, hogy vajon a mai rendszer, amely visszaadta önnek az egyetemi katedrát, elégtételt adhat-e önnek 9 húszas-harmincas években elszenvedett sérelmekért ? Elégtételt adhat-e önnek, a lelki függetlenségére mindig féltékeny írónak és tudósnak egy olyan rendszer, amely semmiféle egyéni függetlenséget nem tür • el ? - Vajon az a régi liberális Benedek Marcell, akit 1918 októberében csak az a kérdés foglalkozatott, hogy egy uj rendszer humánusabb világot tud-e teremteni, otthon érezheti-e magát egy olyan világban, amelyben megfojtották az emberi szabadságjogokat ? Vajon irodalmi Ízlését, tiszta esztétikai elveit a politikai propaganda martalékául dobta-e ? - Tanár ur, ne vegye tiszteletlenségnek, hogy ezeket a kérdéseket felvetem, De maga az a tény, hogy kérdésekként és nem megállapítás okként vetődtek fel, világosan mutatja, milyen kételyeim voltak, amikor Önt állítólagos barátai, akár bírálói, a mai r endszer törhetetlen hivei közé skatulyázták be, / - Bevallom, nem is vártam Öntől a mai időkben nyílt hitvallást. Tudom, elsősorban is családjára gondol, feleségére, fiára, kis unokáira. Mélységes örömmel látom azonban, hogy Ön a mai világban is meg tudja találni a módját annak, hogy lelki függetlenségéről tanúbizonyságot tegyen, - Szinte diákos izgalommal olvastam a napokban az " Irodalomtörténet " cimü folyóiratban megállapításait , Ezek nyilvánvalóvá teszik, hogy Önti tanár ur, bárhogyan is ki akarja sajátítani magának a mai rendszer, nem hódolt be nekik, nem kötött alkut irodalmi kérdésekben. Lelkében osztja a felháborodást afelett, hegy a rezsim az irodalmat csak propaganda-szempontból értékeli. Mert vajon mi mást jelenthetnek azok a sorai, amelyek az " Irodalomtörténet " cimü folyóiratban megjelentek és igy hangzanak : Tehet-e valakit jobb