Szigorúan Bizalmas, 1956. március

1956-03-22 [1073]

antiszocialista gyakorlat vezetetta A 3 í. ' ivi'-c Kommunista pe.rt3^k jáaek XX. kongr -s Jzusa mo^mutatta, hogy tudatában van annak a kár-^^k nak, emelyot az • t j el . aas.':: okoztak í a.ov j r^unáonak ós a azoeializmumrk, mint például Sztálinnak a rsndérgépazetra való tá- ^ ma3zkodása

f a számos tááztcgatá^ szervezés': • a különböző párok megr andezéss és a vádlottaknak arra való rákéiryssgrités aa, hegy ÍSH merjék el a vádakat akkor ia ha azok hamisak, becsület as éa a • cializmus ügyéhez ha káderok meggyilkolása koholt vaduk lapján* 2z történt például a Szovjetunió Eo^éunSste párt j•'• XVIÍc kongra easuea küldött .'inek nagy részével .'• mert iram Irtattok mindenben gyot Sztálinnal, Ida tartoznak meg a legmagasabb rangú jr-ovjsí párt és* államiv funkcionáriusok o * ande; likvidálásának különböző formás. is« A kollektiv vsaetőaág Hruscaovval és Bulganyínnal az élen elítélte ez antl szocialista sztálini irányvonalat, Iz a vezetőség kezdettől fogva arra vett iránytó hogy erősítse a párt szerepét, támogassa a törvényességet

; fejlessze a d emokra tizmust

? valamint hozzálátott a korábbi tisztogatások- bírósági perek áldozatainak fokozatos rohr.bí 1 itálas&hoz* Az a helyeslés* amelyb en a kollektiv irányítás politikája ré szá sült a XX c kongresszuson, bizonyít ja, hogy a vezető ssovj >t erő elhatározta; csontul gyorsabban C3 következetese ben távolítja, el r.z antiezoe'ali jta gyakorlat maradványait. Hy ilvánvaióan ugyanest a célt szolgáira. Sztálin külpclitlk-1 hibáinak konkrét e.nal... . •-• a háború előtti és háború utáni Időszakban egyaránt, Sztálin egyes legkomolyabb külpolitika. 1 hibáiról? cmolyak nyilvánvalóan nem véletlenül jöttek létre, sző esett már a kongresszus nyilvános ülésén ls

0 315telték a Jugoszlávia öllca irányuló sztálini politikát és helyeselték azt a fordulo-tot, amelyet e tekintetben as uj vezetőség tett. Különös Jelentőségű, az or jzágunk: elle^. ' Irányuló sztálini politika további elemzése, mert Itt nyilvánvalóan olyan dologról van SZŐ, amely' mély en b ehc.toí a. nemzetközi viszonyok ój a szocializmus legalapvetőbb kérdéseibe

e Sztálinnak Jugoszláviával izambani magatartásában öaszpontoJUI'Í ugyanis mindaz a negatív és káros, ami alapvető orientálódását jellemezte* Jugoszlávia következetes elvhü politikájával sokban hozzájárult 8 béka megőrzéséhez, a nemzetiközi feszültség enyhítéséhez, a békés egymás mellett élés megszilárdításához, következetes szocialista irányvonalával pedig sokban hozzájárult a szocializmus ügyéhez a A Szovjotu liófcól érkező j .-leritésok erről szólnak, hogy a kongr oa ÍZUJ határozatai, de különösön a személyi kultusz elítélés o Ő3 az uj :

:

rányvone. a szovjet bal- és külpolitikában nagy vie JZ hangra talált a szovjet közvéleményt er-.o A közvélemény míidenb en annak a bizony itókát látja, hogy a dol :

ok. e.<?y uj Irányban f éjiednek 0 Hru3csovnak a kongresszus zárt üléséi eimonuo* ejtegetéseiről 3Zóló legutóbbi, de még n m teljes adató.- rámuta inak- « hogy^Hru3cJOV a személyi kultusz elemzésével, továbbá Sztálin személyének é3 a sztálini poli ti ;ának analízisével további gépest tett az uj irányvonal konkrét kidolgozása felé* Mindez azt is bizonyítja, hogy a pozitív jelenségek a izovjet társadalomban, amelyek már a XX. kongresszuson la kifej ázásra jutottak, egyre inkább elmélyülnek*