Szigorúan Bizalmas, 1956. március

1956-03-22 [1073]

A Sztálin-szobrok problémája rendkívül időszerűvé vált a marsall posthumus kegyvesztettságável. Moszkvai jelentések szerint Sztálin szobrait -ás arcképeit most eltávolítják a középületedről. Eddig azonban még nem érkezett megbizhatú hir arról, hogy mi történik a nyilvános tereken és parkokban felállított Sztálin-szobrokkal. Ezeknek t szobroknak érdekes története van, különösen a csatlós országoktan, ahol mindig is szemet szúrtak^ mint a szovjet elnyomás jelképei. Egy szobor felállítása rendszerint jalentős anyagi áldozattal járt, nemcsak az óriási méretek miatt, hanem mert megtervezése és felállítása lényeges városrendészeti változtatásokat tett szükségessé. A teret, amelyen Sztálin-szobrot állítottak fel, rendszerint &i kellett szélesíteni, mivel a szobornak díszhelyet kell elfoglalnia és az hatalmas rálátást követel meg. Ezért a szobor elhelyezése jelentés munkaerőt igényelt, olyan munkaerőt, ame]y et hasznosabban letetett volna alkalmazni házépitésre, amire pedig minden csatlós államnak mind a múltban, mind a jelenben n&gy szüksége van. Az első ország, amelynek fővárosa Sztálin-szobrot kppott, Bulgária volt, A szobrot 1949 december 21-én leplezték le, pcntosan a kommunista főtitkár 7o. születésnapján Szófia úgynevezett Szabadság-parkjában. Egy Sztálin-szobor azonban nem volt elegendő. Elhelyezték Sztálin mellszobrát a Műszála hegy tetején, a Balkán legmagasabb hegyormán. Egy Sztálin-mellszobor elhelyezése a hegytetőn nem a bolgár kommunisták eredeti ötlete volt, mert az ilyen mellszobrok már régen ékesítették a Szovjetunió 38 legmagasabb hegyormát. Az 1949 decemberiben felállított Sztálin-szoborral Bulgáriának sikerült több hónappal megelőznie a többi csatlós államot. 1951-ben ezután a többiek is kezdték utolérni a bolgárokat. Ezen a téren különösen Románia tüntette ki magát. Bukarestben 1951 május 1-én leplezték le a Sztálin-szobrot a Sztálintéren, amelyet azelőtt Hitler Adolf-térnek hívtak. Egy másik szobrot Románia Sztálin nevü városában állítottak fel, amelyet azelőtt Eres sónak hívtak. Tervbe vették ezenkívül, hogy Sztálin-szobrokat állítanak fel hét más városben is, köztük Aradon,ahol a szobornak kellett volna dacolnia a tiszteletlen titoistákkal, miután a város a jugoszláv határ közelében fekszik. Nem tudni, hogy az aradi szobrot végül felállították-e. Hosszú időn át éles vite folyt a szobor formájáról. A pártmegbizottak összevesztek azon a kérdésen, hogy Sztálin teljes tábornagyi díszben álljon-e a talapzaton, vagy pedig polgári öltözékben, mint be.caapostol. Ki gondolta volna abban az