Szigorúan Bizalmas, 1956. március
1956-03-16 [1073]
Ha a kölcsönös kapcsolatok hiányáról beszélünk, emlékeztetnünk kell arra a tényre is, hogy gyenge kapcsolat alakult ki a fiatalabb és az idősebb ifjúsági nemzedék között is. Igy például a középiskolai ifjúsági szervezetek csaknem teljesen elkülönültek az egyetemi ifjúsági szervezetektől. Ugyanez vonatkozik a gimnáziumok egyes osztályaira is. Nálunk ugyanis az a gyakorlat, hogy egy gimnázium azonos osztályai külön csoportot alkotnák, önmagukban élnek és munkálkodnak, maguk választanak elnököt stb. Felmerül azonban a kérdés, mit végezhetnél-: ezek a fiatalok egymagukban. Ok gyakran az ilyen szervezetet többé-kevésbé az iskola kiegészítőjének tekintik. Az if. jusági szervezetek idősebb tagjait nom bizzák meg - mint ahogy az helyes lenne - ilyen vagy olyan formában ifjúsági munkává Iviég kevésbé idősebb kommunistákat , kivéve mindenekelőtt egyes tanárokat és tanitókat, akik pedagógiai okokból szükségesnek tartják az ifjúság körében végzett munkát. Nem akarom azt mondani, hogy az idősebbeknek /egy szó légkörös/ az ifjúságért. De az időseknek támogatniok kell az ifjúságot abban, hogy milyen munkát fejtsen ki a maga szervezeteiben, hogy megmutassa a fiataloknak hol vannak a problémák, hol kell kezdeményezést tenni, stb. Erről igen pozitiv példákat is találunk ott, ahol az idősebbek megjelentek egyes csoportoknál és konkrétan felkarolták azokat. Ebben a tekintetben a gyermekbarát egyesületek az utóbbi időben viszonylag többet tettek nemcsak a gyermekek nevelésében, hanem az ifjúság köreben kifejtett munkában és abban is, hogy a fiatalokat közelebb hozták mai életünkhöz és bekapcsolták őket életünkbe. Ezek az egyesületek e szempontból többet tettek, mint politikai szervezeteink. Itt fontos dologként vetődik fel az úttörők kérdése is. Végeredményben az úttörő szervezetekéi formálisan nem oszlattuk f|l, de iu j a&otttftí kommunistádat és a Szocialista Szövetséget az úttörőkkel kapcsolatos munka szempontjából. Felnőttek, de mindenekelőtt idősebb kommunista fiatalok és a Szocialista Szövetség ifjú tagjai által nyújtott közvetlen segitség nélkül pedig itt nem számithatunk sikerre. Röviden szólva, véleményem szerint, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéből és a Szocialista Szövetségből aktivistákat kellene , ' rendszeriéi küldenünk munkára az ifjúsági és úttörő szervezetekhez. Az ifjúság nevelésének, de különösen politikai-ideológiai nevelésének módszerét illetően nemcsak azoknak az ismereteknek a kerete fontos, amelyeket az ifjú embernek nyujttunk. Alapvetően fontos, ho to y kifejlesszük a fiatalokban a szocialista társadalmi tudatot és a tudásvágyat, valamint a jobb munkaképességre irányuló törekvést. Azt hiszem ezt a célt sokkal jobban elérhetjük .akciókkal,
