Szigorúan Bizalmas, 1956. március
1956-03-16 [1073]
A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi Bizottságának teljes ülése március 14-én délután 4 órakor folytatta munkáját, Sztambolics elvtársnak az ifjúság körében végzett munkáról tartott beszámolójával kapcsolatos vita végén beszédet mondott Edvard Kardelj. Ezzel a napirend második tárgypontja kimerült. Edvard Kardelj a március 14-i délutáni ülésen elhangzott beszédében ezeket mondta: A vita során megállapítást nyert, hogy viszonylag a legtöbb gyengeség és mulasztás az ifjúság körében végzett munkánkban és ifjúságunk nevelésében mutatkozik. Ez igy van. Most azonban számunkra az a legfontosabb, hogy minél konkrétebbek legyünk annak tekintetében, milyen uton és módon, milyen szervezeti formában birkózzunk meg az itt szóbakerült problémákkal és hiányosságokkal. Számomra ugy tűnik,hogy az ifjúság körében végzett munkánk területén különösen két gyengeség jellemző. /Két mondat légkörös,/ Rendszerint csak egyes olyan problémákkal foglalkozunk, amelyek a legégetőbbek és amelyek legjobban kidomborodnak az egész kérdés-komplexumból, de nem vesszük szemügyre az e<syes jelenségek kölcsönös összefüggését. Ezért vagy túlbecsüljük, vagy lebecsüljük az ilyen vagy olyan pozitiv vagy negativ tényezők jelentőségét és erejét. Számomra ugy tűnik, ho^y inkább a szervezett ifjút, mintsem az olyan fiatalt tartjuk szem előtt, aki tanul, felkészül arra, hogy erlbglalja meghatározott munkahelyét, bekapcsolódjék társadalmi életünkbe és aki ezen az utján anyagi és erkölcsi nehézségeken megy keresztül és alkotó képességének megerősítésére törekszik munkájával, valamint a társadalmi irányításban való részvételével. Ilyen feltételek közepette formálódik ki tudata. Csak ezen az alapon járhatnak sikerrel a nevelés torén tett összes többi intézkedések is. Ezen az alapon használhatjuk ki akkor helyesen a forradalmi hagyományokat, a multat ós más ulemeket is az ifjú ember tudatának kialakítására. Nálunk párt- és ifjúsági szervezeteink gyakorlatában véleményem szerint tul kevés a dolgok épp ilyen megközelítése. Gyakran biráljuk a következményként mutatkozó nog-tiv jelenségeket és tulkeveset foglalkozunk az okokkal. Gyakran elfelejtjük - amiről egyébként mar szó esett a vitában - milyen társadalmi következményei vannak országunk iparosításának és társadalmi-gazdasági felépítésében bekövetkezett gyors változás' egész folyómatának• Nálunk ugyanis évről-évre többszázezer ember jön a faluból a városba, a gyárakba és egészen uj körülmények közzé kerül. Velük együtt firtalok is jönnek.
