Szigorúan Bizalmas, 1956. március

1956-03-15 [1073]

A vasfüggöny mögött sínylődő és a szabad világban szétszórt magyarság közös gondolatokkal fordul holnap a nemzeti mult gyakran kél^áriás utjának egy dicsőséges stációja felé. Holnap gyúlnak ki a magyar lelkekben a büszke megemlékezés és a nemzeti kegyelet lángjai, amelyek zsarátnoka mindig sötét izzásban világított át az idegen uralom, a zsarnoki rendszerek szürke lávahamuján. A holnap az ünnep és a megemlékezés napja. Nemcsak érdemes, hanem szinte kötelező megvonni a történelem mérlegét ratnak megállapítására, hogy 1848 március 15 után a magyarság sorainak jelenlegi intézői hová juttatták Kossuth és Petőfi mártíromsága népét. A szabad tavasznak a szele még ott zúgott Európa felett, amikor Petőfi azt irta, március 15» erediányei olyanok, amelyek e napot örökké nevezetessé teszik a xegyar történelemben. Petőfi kezdetnek nagyszerű, dicső fejezetnek mondta a magyar történelemnek ezt az időszakát. Nemcsak ő tekintette kezdetnek,az öntudatra eszmélt nemzet első kezdeti lépésének március 15*-ét, hanem mindazok, akik később a szabadság.érL vivott harcokban, Branyiszkó sziklái között, a temesi sáncokon életüket áldozták március eszméiért. Arra, hogy mi volt március 15., a választ megadja a 12 pont, az újjáéledő magyarság programmja, amely bevezetőben azt követelte, legyen béke, szabadság és egyetértés. A határozat pontjai közül kettő, amely az urbériségre és a Nemzeti Bankra vonatkozott, elavult. Az Erdéllyel való unióra vonatkozó pont olyan problémát érintett, amely a belpolitikáról külpolitikai sikra tolódott. A többi 9 pont azonban olyan kérdéseket vet fel, amelyek 1936 márciusában éppoly égető, fájdalmas létkérdései a magyarságnak, mint lo8 évvel ezelőtt. Az első pont a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését követelte. Ma, 1956 márciusában, nincs szabad sajtó Magyarországon, és a kommunista cenzúra láncai súlyosabban nehezednek a magyar szóra ás gondolatra, mint valaha, A mosódik pont felelős minisztériumot követ elt Budapesten. Ma, 1956 márciusában, a magyarországi minisztériumok vezetői nem a magyar népnek és a magyar válasz' toknak, hanem csak Mosz^yánok felelősek. A harmadik pont évenkinti Qrszággyülés tartósát követelte Budapesten. Ma nincsen országgyűlés sem évenkint, sem más időben, minthogy az egyli3tás választási komédia után szolgálatra berendelt alkalmazottak gyülekezete sem sz országot sem a népet nem képviseli . A negyedik pont követelte a térvény előtti egyenlőséget .Sz sincs meg a népi demokrácia Magyarországban, ahol a jogszolgáltatást