Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március

1956-02-08 [1072]

Vaskos kötetben lapozgatok,amint a címlapon is kitűnik, a politikai gazdaságtan tankönyve, melynek eredetije Moszkvában jelent meg. Ennek 7 00 oldalas munkának nincs egyéni szerkesztője, nem egy tudós munkája, aki kutatásainak eredményeit, - saját nézeteit foglalta volna essze a gazdasági élet összesítésében. A politikai gazdaságtan könyvet kilenctagú bizottság adja közre, A bizottság- tagja csupa szovjet akadémikus. Talán csak Sopilov neve mond valamit. Ö a párt hivatalosnak, a Pravdának főszerkesztője és a Hsuscsov-rondszer óta a Szovjet Kommunista Párt vezető ideológusa. Lapozgatás közben szembeötlik ennek c. tankönyvnek egy sajátossága. Egyetlen munkát sem idéz a gazdasági tudomány ol: köre bői Marsnak 3 Tőkéről szóló müvétől eltekintve . A marxi gazdaságtan száz évvel ezelőtt jel ont meg a XIX. századteli események megfigyelése alapján. A világ ezóta nagyot fordult . . . gyökeresen megváltozott. Nemcsak a külső körülmények változtak nog, hanem nagyot fejlődött közben a közgazdaság tudománya. Marx kiindulópontja az úgynevezett klasszikus közgazdaságton számos pontja és felismerése már régen túlhaladott. A Szovjet . Ah démiá/már c társadalmi és gozdrsági Összefüggőé c-k kutatása terén száz év óta megszakadt fejlődés. A 7oo Oldalas kötetben nyoma sincs ez emberi szollem és kutatás ujabb eredményeinek. Még csak vitába Sem szállnak a modern közgazdaságtan tanaival. A vonolhüség nevében rz ócska száz év előtti tanok t tálalják fel, mint egyetlen elkönyvelt igazságot mindazoknak, akiknek az úgynevezett tankönyv olvasása kötelezettségükké válik. A tankönyv nem ad tehát Marxon kivül tudományos jellegű idézetet. De azért jócskán ven hivatkozás Lenin, Sztálin, sőt még Hruscsov beszédeire, beszámolóira és emellett különböző pártkongresszusi határ ozr tokra. A 7oo oldalnak a fele a kepitalizmust és az ezt megelőző gazdasági rendszereket tárgyalja. A másik felét szentelik a szovjet rendszer taglalásának. Enne k_ ke rőtében 15 oldal jut a népi demokráciák gazdasági rendjének ismertetésére . Ehhc: is fűznek pár jegyzetet és idézetet a már ismert fajtából. Lengyel, csehszlovák, ' bolgár kommunista vezetőkre hivatkoznak, holtakra és élőkre, de Rákosit, vagy a Magyar Kommunista Part kongresszusainak határozatait a politikei gazaeságtankönyv nem méltatja említésre. A vaskos kötetből ismertetett pár szemelvényből ítéljék meg, mennyi köze van a. tankönyv tételeinek a valósághoz. litván a szocialista gazdaságtan nemzeti jövedelméről szóló rész. Ebből idézünk: A szocializmusban a nemzeti jövedelmet kizsákmányolást nem iemerő dolgozók munkája hozza létre és az teljes egészében a dolgozóké. Mit szól chhe: a tételhez ..- magyar munkás a bányában, vagy az ipari ü sernekban. Tapasztalata mást mond. Le h. tétlen észre nem vennie, hogy ez c tétel kihagyja a játékból a normát. Elsiklottak afelett, hogy a rákőny szeritett normával megfosztják e dolgozó", muakája eredményének egyik lényeges réezétől. Elhallgatja a tentétol, hogy :. munkás térét r. norma segélyével e létminimumom tartják és mindazt, amit két keze munkájával a létminimum, felett termel, az úgynevezett szocialista tőke-halmozás oltárán, vo&:;is ido.gen célokr áldozzék fel. /bon