Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március

1956-03-06 [1072]

A XI. pártkongresszus r zenzációs meglepetésekben bővelkedett* Nyikita Hrusosov már a kongresszus első napján két pontban lényegesen médositotta az eddigi elméletet: megismételve ez 1955 június 2-i szovjet-jugoszláv közlemény egyes pontjait, hi­vatalosan hangoztatta, hogy több ut vezethet a szocializmushoz ás kijelentette, hogy a világfejlődés jelenlegi stádiumában a háborytk nem vágzetszerüek többé. A kongresszus több szónoka, név szerint Sepilo*/, a párt feltörő személyisége és Szokolov átvette és konkréten kifej­tette Kardelj "A társadalmi demokrácia a jugoszláv gyakorlatban" cimü 1955-ben megjelent könyvének egyes pontjait. Széknek egyik legfontosabb következménye az, hogy lehetővé teszik a kapitalista országokban működő kommunista pártoknak a kapcsolat felvételét a reformista-szocialista pártokkal, népfront tipusu koaliciák meg­élek ,tására* A kongresszus .ásodik szenzációs eseménye Mikoján beszéde volt. Meg kell itt jegyezni, hogy a kongresszus már az első naptál kezdve bizonyos eltávolodást mutatott Sztálintól* Hruscsov maga is lelkesv szavakban bélyegezte leg a 'személyi kultuszt", a későbbi szónokok mindannyian dicshimnuszt zengtek a kollektiv vezetésről, amelyet Sztálin halála után vezettek be ás a lerija­ügy után erősítettek meg* De e dicshimnuszok csak a Mikoján beszéd után nyertek igazi értek ét. Sztálin e volt munkatársa szerezte meg magának azt a kiváltságot, hogy elsőkint birálja közvetlenül az elhunyt generálisszimuszt, 3 birálatok főként a következő pontokat érintették: 1. / személyi diktatúra, 2. / ideológiai dogmát izmus, 3»/ Sztálin mint történelemire sem margdt ki Miko­ján beszédéből, megvetéssel beszélt az SZKP történetének kézi­könyvéről, amelyet sztálini direktivák alapján állítottak össze. Mikoján leleplezte a szovjet történelemírás elmaradott, dogma­tikus jellegét, különösen ami a forradalom történetét ós a párt forradalom utáni 20 éves gyakorlatának leirását illeti* ' 4,/ Mikoján Sztálint mint diplomatát is támadta, célozva arra, hogy az elhunyt generalisszimusz életében milyen kárt okozott a Szovjetunió és sok ország,-köz Jttük Jugoszlávia ­közti nemzetközi kapcsolatokban. i

Next

/
Thumbnails
Contents