Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március

1956-02-22 [1072]

Három esztendő sem múlt el a vörös cár, Sztálin halála ~ óta, müvét máris kikezdte az idő és az utódok tagadása. A moszkvai pártkongresszuson ez a mti állt a támadások pergőtüzében és középpontj ában. Az egykori hü tanítványok elfordultak a mestertől és keményen bírálták kát évtizedes uralmát. Négy évvel ezelőtt, 1954-ben a pártkongresszus még Sztálin dicsőségét zengte. A szónokok körülbelül ugyanazok voltak, míniumost. A mai pártkongresszus kemény, halotti beszédet tertott felette. Ép ésszel nehéz felfogni ezt a forduDn tot, nehéz me gért3ni, mi játszódott le abban a birodalomban, emelynek vezetői alig néhány esztendő alatt'homlokegyenest az ellenkezőjét képesek mondani olőbbi véleményüknek . . . . . . Revideál jék a párt tör tánetet, amely Sztálin uta~ sitásai és szempontjai szerint íródott és caolynokólap jun oktatják cz ifjú nemzedéket. Meg kell állapítanunk, hogy o párttörténet körüli támadás nom csupán elméleti jellegű volt. Alig hangzó tak el az czzol kapcsolatos . . • máris megindult az átértékelése esfrovideálása. Tclá konkrét dologról máris tudomásunk van. tudjuk azt, hogy mogjclent^k közös deklarációk a L. angyal Kommunista Párt 1938 évi betiltásával és feloszlatásával kapcsolatban. . . különböző írakcióo okok miatt kimondották a lengyel pást feloszlatását. Sorsdöntő időbon történt oz, közvetlenül a haboru előtt. Most ugyanazok oz arcok, amelyek annak idején a feloszlatást kimondották és szorgalmazták, közös deklarációban gyakorolnak önkritikát. A szovjet, olasz, bolgár és lengyel párt közös nyilatkozatban szögezte le, hogy a íoloszlctóst 1938-ben profroká'Sók kény szeritették ki és kétségtelenül súlyos tévedés történt eb a i cz ügyben. Ez tehát az egyik fajta, revíziója a pá? ttörténetnek. Említenünk kell ezután a hírhedt politikai perek folyamatban lévő revízióját. Mikoján mondotta szó szerint, hogy a szovjet történelemkönyvekben egyes vezetőket egyoldalúan dicsőítenek, míg másokat egyáltalán meg sem említenek. Olyanokról voi szó, hangsúlyozta, akik tevék; nyen résztvettek az 1918-2o-os polgárháborúban és azután igazságtalanul a nép ellenségeinek bélyegezték őket. Ezzel kapcsolatban pontosan még nem tudjuk, hogy cz a revízió meddig terjed rnojd, kiket ckarnak és főként miért,tisztérc mosni Sztálin egykori áldoza te i közül. Csak cz bztcs, hogy a harmincas évek két elitéltje ügyében máris kimondották a . r?'i imento ítéletet. Egyébként a politikaip erek felelevenítése és átértékelése valószínűleg" o legveszélyesebb terület lesz sokak szarnám. Jó ürügy arra, hogy c'hatalmi harc részesei" elnémítsáa és eltüntessék ellenie leiket. Minden jel orra vall, hogy Moszkvában ismét repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg.