Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március

1956-02-11 [1072]

A hírmagyarázó a legutóbbi amerikai jegyzékkel kapcsolatban a magyar-amerikai viszony kérdésé? el foglalkozott. "Röviden ismertette az amerikai jegyzék tartalmát, megjegyezne, hogy a bejelentett rendszabályok mutatják, hogy az amerikai kormány megelégelte a Rákosi-klikk sokszoros provokációit. Józan ésszel azt "lehetett volna várni, hogy az ügy fontosságára való tekintettel a minisztertanács elé/'iszik a jegyzéket. Nem ez történt. A jegyzéket a külügyminisztérium utasitotta vi3sza és az abban foglaltakat a belügyekbe való beavatkczásnak minősítette. Azóta valóságos Amerika-ellenes propaganda-hadjárat folyik Magyarországon. A parlamen-l ti szónokok a legdurvább módon gyalázták az Egyesült Államok kormányát és az amerikai népet. A kommunista sajtó tele/van Araerikaellenes cikkekkel és nem múlik el nap, hogy ne rendezzenek kirohanásokat az Egyesült államok ellen. A tájékoztató léggömbökről azt állitották, hogy azok gyalázták a Magyar Népköztársaság kormányát, államformáját és a törvényes rend ellen uszitanak. Mi a háttere, politikai tartalma és mik az erkölcsi vonatkozásai a két/ország k'izött támadt példátlan feszültségnek 1 f A hírmagyarázó azt fejtegette, hogy az amerikai nép ás kormány a történelem fcl/omán mindvégig a legnagyobb barátsággal viseltetett a magyar rép iránt. A szabadságharc idején Amerika még nem volt katcnai hatalom, nem tudott közvetlen segítséget nyújtani a magyar népnek, de erköücsileg már akkor is mellette állt. A szabadságharc leveretese után az emigráns Kossuth-ot Amerika népe példátlan lelkesedéssel fogadta. Kossuth amsrikai utja óta az amerikai nép távoli testvérének tekinti a magyar népet. A világháború alatt, ataikor Bárdosi hadat üzent az Egyesült Államoknak, az ameriKai kormány hosszú ideig nem válaszolt a hadüzenetre. Végül a /álaszból kitűnt, hogy Amerika a magyar kormánnyal tekinti magát hadiállapotban lévőnek ás nem a magyar néppel. A második világháború után, amikor a kommunisták elsőizbon megkísérelték magukhoz ragadni a hatalmat, erika tiltakozását fejezte ki. Tiltakozott Kovács Béla elhur ~ jLása, az ös szeesküvési per és Nagy Ferenc lemondatása után. A kommunista puccs után az amerikai kormány különbséget tett a kommunista kormányzat és a magyar nép között. Az amerikai kormány ás a nép felháborodottan tiltakozott Mindszenty letartóztatása és ártatlan emberek tízezreinek deportálása ellen. Az amerikai kormány évről-évre sikeresen megakadá-. lyczta, hogy a magyarországi hatalmat bitorló kommunista klikket felvegyék az ENSZ-be és amikor a 12 szabad ország érdekében a négy csatlós kormányt is felvették, Amerika nem élt ugyan vétójogával, de nem is szavazta meg a budapesti kormány felvételét.