Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március
1956-02-06 [1072]
Magyarországot ez utóbbi időben valósággal ellepték a kinai látogatok. Január közepén kinai sll^féríiak háromtagú delegációja járt Magyarországon. Eljött Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Elkísérte Niezsun-Csen marsall, a koreai háborúból jól ismert egyenruhában. Katona ő, az u.g nevezett " honvédelmi bizottság " alelnöke. 6 volt az a marsall, aki tovább ment Prágába és résztvett a varsói szövetség tagállamainak haditanácsán, mint vörös Kina megfigyelője, A delegáció harmadik tarja pártmegbizott volt, bizonyára társait figyelte meg. Ez a kinai küldöttség bejárta egész szovjet Kelet-Európát, Magyarországi látogatásukra három np jutott* De jöttek Budapestre más kinaiak is. Már mult év októberében Budapestre érkezett a kinai kereskedelmi küldöttség az uj magyar-kinai kereskedelmi és fizetési egyezmény megkötésére. Csak most irták alá január 27-én. De Magyarországon tartózkodik egy harmadik kinai küldöttség is. látogatásának célja tudományos és műszaki együttműködés megszervezése Kina és Magyarország között. Végül Csu Te marsall látogatásakor kiderült, hogy Bud pesten népes kinai kolónia is van, jórészt tanulók. Okulhatnak, láthatják, hogy mi lesz egy ősi országból szovjet uralom alatt. Nem ok nélkül járnak kinaiak Magyarországon. Ok is jogot formálnak Magyarország gazdasági ki szivattyúzás ára. A Szovjetuniónak egyik fő gondja, hogy megtartsa Kinát a maga oldalán és megakadályozza, hogy Peking önálló utakra tévedjen* Ennek persze nagy éra van. A szövetség fejében Kina megköveteli; hogy a Szovjetunió segitse iparosodását, támogassa ötéves tervét, járuljon hozzá a kinai hadfelszereléshez és mezőgazdasági gépek szállításával tegye lehetővé a kolhozositást. A Szovjetunió azonban nem képes -arra, hogy mindezt megadja Kinának» A terhek jórészét egyszerűen átháritja Közép- és Kelet-Európa országaira. így fizetteti meg Moszkva többek között Magyarországgal is Kina szovjet-hűségének igen borsos árát, A január 27-én aláirt magyar-kinai megállapodás közzétett adatai egymagukban is elárulják, hogy Kina valósággal csapraveri a magyar ipari szaktudást és elviszi a magyar ipari termelés szine javát, már ami fennmarad a szovjet export után. Magyarország mezőgazdasági gépeket BZállit Kínának. Á magyar mezőgazdaság gépesitése várhat, Mao Ce-tung türelmetlenebb, mint a magyar gazda. Kötelezi m.agát Magyarország, hog 7 széllit ii i • mechanikai felszerelést, távközlő berendezéseket, mf.h szóval : rádió adó- és vevőgépeket, valamint a hozzávaló elektromos felszerelést, erőmütelepek gépi berendezését, jármüveket, autóbuszokat, talán mozdonyokat, vasúti kosaikat is.